A Pénzcentrum megkérdezte a két üzletláncot, hogy valóban (hallgatva a vásárlói visszajelzésekre) korlátozták-e a kasszások sebességét. Ugyanis sokan tapasztalták, hogy tarthatóbb lett az iram a pénztáraknál.
Az Aldi szerint a “megkülönböztető előnye” a gyors bevásárlás, amihez többek között a kasszánál eltöltött rövid idő is hozzájárul – persze az udvarias és kedves kiszolgálással, vevőközpontú hozzáállással ötvözve. A kasszások alapvetően figyelembe veszik, hogy a vásárló mennyi árut és milyen sebességgel tud pakolni a kasszaszalagra, ám a cég válasza szerint a kasszázás sebességére vonatkozóan nem történt korlátozás.
A Lidl a vásárlói prioritások mentén való működésében látja a sikerét, melyhez tartozik az is, hogy a lehető legkevesebb idő menjen el sorban állással, torlódással – ennek megfelelően végzik a kasszákban dolgozók a munkájukat.
A cég közölte: a nyitva tartó kasszaszámok meghatározása is minden esetben ennek a célnak megfelelően kerül alakításra.
Az alapelvárás egyébként az lenne, hogy a fizetés során a vásárlók gyorsan pakoljanak vissza a kosárba, és ezt követően oldalt, a rakodópultoknál pakoljanak el, a magyarok azonban nem éppen így intézik a dolgokat.
A legtöbb konfliktus abból származik, hogy a vásárlók a diszkontok által elvárt sebességet egyszerűen nem értik meg – mesélte az egykori Lidl-dolgozó korábban a portálnak. Ehhez egy volt aldis hozzátette, hogy a német vásárlónak el lehet mondani, hogy hova pakoljon. “A magyar mentalitás viszont egyszerűen nem veszi be, hogy söpörj be mindent a kosaradba, és utána pakolj el nyugodtan” – fogalmazott.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mikor, milyen indíttatásból nyitják meg az új kasszákat? A boltláncok erre is választ adtak: ha annyi vásárló nem jutott még el a szalagig, amennyi már felpakolt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akkor hívnak be új kasszást, ha a többi pénztárnál 2-3 ember várakozik a szalagon túl.