Itt a kiköltözési hullám hatása: sosem látott ingatlanpiaci árrobbanás az agglomerációban
2018 és 2021 között közel 48 ezer fővel emelkedett a lakosság Pest megyében, ugyanezen időszak alatt a budapesti népesség mintegy26 ezer fővel csökkent. A KSH adatai szerint a2021 első három negyedévében a 2020-as évhez képest több mint 30 százalékkal, 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár a fővárosi agglomerációban – írja a Portfolio.
Csak hogy érezzük, mindez mit jelent: ugyanezen 9 hónapos időszak alatt a budapesti használt lakások átlagára 37,6 millió forint volt, mindösszesen 3,8%-os növekedéssel, az országos átlag pedig 21,1 millió forint volt, 10 százalékos növekedés mellett. Még a balatoni térséghez képest is rendkívüli az agglomerációs növekedés, hiszen itt is “csak” 15%-kal emelkedtek az ingatlanárak.
A legjelentősebb drágulást a keleti szektorban – pl. Csömör, Nagytarcsa, Kistarcsa – mérték, itt 38,7%-kal nőttek az ingatlanárak, ugyanakkor a legtöbb pénzt a nyugati szektorban – pl. Budaörs, Törökbálint – kérik egy átlagos otthonért: ha ide szeretnénk költözni, 65 millió forintot kell fizetnünk egy lakóingatlanért.
Gyakorlatilag ott tartunk, nem számít, hogy a főváros külső kerületeiben vagy Pest megyében keresgélünk új otthont, az átlagos négyzetméterárak a településektől függően megközelítik, vagy meg is haladják a budapesti külkerületek árait. A már emlegetett nyugati szektorban 623 ezer forintba kerül egy négyzetméter, míg ugyanez Budapest kevésbé frekventált részein átlagosan 554 ezer forint.
Az Otthon Centrum egy korábbi összesítésében még ennél is durvább árakat mért, és a dráguláson túl a kitelepülők miatt más negatív következményekkel is számolni kell. A gyorsan szaporodó lakosság által megnövekedett infrastrukturális igényeket nem tudják elég gyors tempóban kielégíteni a fejlesztések, a lassan bővülő tömegközlekedés miatt az ingázók inkább az autót választhatják, tovább növelve a forgalmi torlódást.