Apró szigetek, komoly látnivalókkal. Idén Valletta, Málta fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – egy okkal több, hogy megnézzük ezt az izgalmas helyet.
Az olasz és arab kereskedelmi hajózás metszéspontjában a zsebkendőnyi sziget megannyi fordulat és történelmi esemény tanúja volt. Az Európai Unió legapróbb tagja, igazi átjáróház volt a régi időkben. Főniciaiak, rómaiak, mórok, spanyolok, törökök, franciák látogattak el ide – de ők nem a strandok miatt jöttek. Kikötött itt Szent Pál, menedéket lelt egy ideig a botrányos Caravaggio és Napóleon is tiszteletét tette a kopár partvidéken.
Hírességek kedvenc helye
Nyelvén, kultúráján és ételein nem csak az arab és olasz, hanem az angol hatás is erőteljesen érezhető. De mit lehet csinálni egy alig megyényi szigeten? Meglepően sokat.
A remek strandokon kívül kultúra, művészet, hangulatos utcák és épületek, kiváló ételek-italok fogadják a turistákat.
Aki látta a Gladiátor és a Trója című filmeket, el tudja képzelni a különleges szigetet. A két kasszasikert hozó filmet ugyanis Máltán forgatták.
Kecskesajt, pastizzi, kedves emberek – Meghan Markle ajánlásával
Több híresség szíve csücske a sziget: Meghan Markle például nemrégiben maga mesélte el, miért fontos számára a gyönyörű vidék: kiderült, hogy szépanyjának édesanyja született Máltán, így szoros szálak fűzik ide. Ráadásul Harry nagyszülei – a királynő és az edinburghi herceg – is itt éltek 1949 és 1952 között.
Az emberek itt nagyon kedvesek, az ételek és a kultúra is csodálatos – fogalmazott Meghan Markle. Hozzátette: Málta festői, nagyszerű és nagyon különleges hely.
A hercegné arról is mesélt, mit szeret Gozóban: így például a friss kecskesajtot, különösen a feketeborsos, pácolt verziót, vagy a báránnyal készült spagettit, és a pastizzit borsóval és ricottával.
Sikátorok, paloták, sztárépítészek
A 450. születésnapját ünneplő Valletta sikátoros utcácskái sok esetben vezetnek pompás palotákhoz, barokk templomokhoz. Az ódon hangulat mellett az ünneplést most valami nagyon modern is kísérni fogja: a New York-i Whitney Múzeumot is tervező sztárépítész, Renzo Piano különös bejáratot, kaput álmodott a fallal körített városhoz.
A Barrakka Kert pálmái és zöldje remek keretet adnak egy csodás panorámaképhez a városról: innen érdemes naplementekor gyönyörködni a városi kikötőben. A szemben lévő erőd szintén háttere volt nem egy hollywoodi produkciónak.
Patinás a Palazzo Preca épülete is, mely a nevének megfelelően a helyi, máltai mészkőből épült, régi, árkádos épületben működik. A gozói Gesthert – amely azóta bezárt – két idős, a Precát két fiatal testvér találta ki és működteti.
Sötét gyilkosság
Egy alig valamit viselő, izmos alak az egyik kezében éles kést tart, a másikkal a földre szorít egy hasonló, de kisebb súlycsoportú alulöltözöttet, utóbbi nyakából vér folyik. Mellettük tehetetlen és sopánkodó alakok, no meg egy tálat tartó nő.
Az ablakban óvatos leskelődök. Nem, eközben senki nem próbálja live-olni az eseményt, ez elég régen történt, és mivel se térerő, se mobil nem volt még, Caravaggio volt kénytelen megfesteni a brutális jelenetet, Keresztelő Szent János lefejezését.
Caravaggio szerette az ilyen történeteket, ez lett a legnagyobb méretű festménye. 1608-ban készítette a bibliai szereplő nevét viselő vallettai katedrális számára.
Vallettából tízperces kompúton juthatunk el Sliemába. Az itteni kikötőből indulnak a kirándulóhajók – van, amelyik a látnivalókhoz, és van katamarán, amelyik Comino környékére viszi a búvárkodni és bulizni kívánó nyaralókat. Visszafelé a kikötőbe tartva Dietrich, a kapitány maximumra tekeri a hangerőt, hogy a kirándulóhajón illedelmesen ülő utasok kíváncsisággal vegyes irígységgel nézzék, ahogy az ő utasai a személyzettel együtt táncolva érik el a partot.
Málta városait, és különösen Gozót sétálásra találták ki. Vannak utcák, ahová lehetetlen autóval beférni. Jó választás lehet még a bicikli, a városok közti utat pedig megtehetjük az ikonikus, sárga helyi járatokkal is.