Nagyon megváltozhat az élelmiszerek csomagolása a boltokban, erre készülhetnek a vásárlók
Az elmúlt év legátütőbb élelmiszeripari trendje egyértelműen a dubai csoki volt: a háttérben azonban egyéb, inflációval, élelmiszerárakkal és és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések is foglalkoztatták a fogyasztókat. A Világgazdaság összeszedte, milyen tendenciákra számíthatunk az idei évben.
Az élelmiszerárak az elmúlt két évben rekordokat döntöttek: a csökkenő infláció ellenére a fogyasztók kosarába még mindig nem kerül ugyanannyi, sőt, a legtöbben egyre jobban figyelnek a kiadásaikra és a pazarlásra. Az európai vásárlók fele keresi az akciókat, harmaduk pedig az olcsóbb, saját márkás termékeket választja, jelzik a kutatások. Az élelmiszeriparnak sokkal tudatosabb vásárlókkal kell számolnia a 2025-ös évben.
A pisztácia népszerűsége töretlen
Sorra jelennek meg az elmúlt hetekben az idei évre vonatkozó élelmiszeripari trendek és előrejelzések. Sok közös pont van az elemzésekben, de mindig számolhatunk meglepetésekkel. A dubai csoki áttörését senki nem látta előre, lehet ugyan, hogy csak egy pillanatnyi siker volt, de
a pisztácia népszerűsége 2025-ben biztosan nem csökken.
Ennek három ország örülhet igazán: az Egyesült Államok, Irán és Törökország. Ez a három ország adja a nemzetközi pisztácia termelés 96 százalékát. Mivel erőteljesen növekvő piacról van szó, a virágzó iparág sok gazdálkodó figyelmét felkeltette világszerte.
Az amerikai agrárminisztérium adatai szerint 2023/2024-ben:
- Egyesült Államok 676 ezer tonnát,
- Irán 180 ezer tonnát,
- Törökország 175 ezer tonnát,
- Szíria 50 ezer tonnát,
- az EU 35 ezer tonnát
termelt a csonthéjas gyümölcsből.
Az adatok szerint a legtöbb pisztáciát az európaiak rágcsálják el, a fogyasztás 2014 óta évente átlagosan 4 százalékos növekedést mutat, jelenleg évi 135 ezer tonnát jelent. Az előrejelzések szerint ez idén is így lesz. De mit és hogyan eszünk 2025-ben?
Egyre egészségesebben táplálkozunk
Az elemzők azt jósolják, egyre környezet- és egészségtudatosabban táplálkoznak a fogyasztók. Egyre többen a kevésbé feldolgozott, természetesebb, jobb ízű és állagú, és egészségügyi előnyökkel járó alapanyagokat választják, főleg, ha azok helyi termelésből származnak. Egyre népszerűbbek lesznek a növényi alapú fehérjeforrások, és a fiatalabb generáció a fenntartható termelésből származó élelmiszereket fogja elsősorban megvenni.
A tudatos fiatalok már értik azt, hogy mit jelent pazarlásmentesen háztartást vezetni:
ismerik a zero waste mozgalmat, az élelmiszermentést, a szupermarketek mentésre kitett élelmiszerei között is vadásznak, és beszámolnak a mentésekről a TikTokon.
Az élelmiszeripar kénytelen alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz: folyamatosan csökkenteniük kell az élelmiszerek só- és cukortartalmát, ellenkező esetben nem fogják tudni eladni a termékeiket a korábbi volumenben. Emellett számolni kell az iparnak azzal is, hogy az elidősödő társadalomnak másfajta funkcionális élelmiszerekre van szüksége. Ennek eredménye lesz a stresszcsökkentő és kognitív funkciókat támogató élelmiszerek (pl. ashwagandha, reishi gomba) térnyerése. Az innováció afelé is tart, hogy az egyéni genetikai információkat is figyelembe vegyék, és pontosan igazodjanak a fogyasztó táplálkozási igényeihez igazodnak.
Fenntartható és okoscsomagolás
A szakértők szerint újabb lebomló és komposztálható csomagolóanyagok jelennek meg. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében a gyártók alternatív, környezetbarát csomagolóanyagokat fejlesztenek. Ide sorolhatjuk az ehető csomagolást is, ugyanis
egyre több gyártó kísérletezik ehető csomagolóanyagokkal, így egyáltalán nem keletkezik hulladék.
QR-kódokkal vagy NFC (Near Field Communication) technológiával ellátott csomagolások jelennek meg, amelyek részletes információt adnak az élelmiszer eredetéről, tápanyagtartalmáról és felhasználási javaslatairól. Hamarosan találkozhatunk a frissesség-jelző csomagolással is:a csomagolás színváltozással jelzi, ha az élelmiszer megromlott vagy lejárt.
Alternatív fehérjék a fenntarthatóság érdekében
Gőzerővel folyik az alternatív fehérjeforrások fejlesztése is, a Világgazdasági Fórum (WEF) korábbi előrejelzése szerint a fogyasztás folyamatosan nő: 2035-re az alternatív fehérjék globális fogyasztása akár 97 millió tonnára is nőhet, forgalmát tekintve megközelítheti a 300 milliárd dollárt. Ide tartoznak a növényi alapú fehérjék mellett a laboratóriumban előállított húsok, és az átlagfogyasztó számára kifejezetten hátborzongató rovarfehérjék is.
Mesterséges intelligencia, okoseszközök az élelmiszeriparban
A mesterséges intelligencia segítségével a gyártók pontosabban tervezhetik meg az ellátási láncot, csökkentve ezzel az élelmiszerpazarlást és a költségeket. Személyre szabhatják a termékek fejlesztését, az egyedi fogyasztói preferenciák és étrendi igények alapján rukkolhatnak elő az új termékekkel. Az automatizált gyártási folyamatok gyorsabb és költséghatékonyabb termelést tesznek lehetővé. Az okoseszközök (pl. intelligens sütők vagy hűtők) összekapcsolódása az élelmiszergyártókkal lehetővé teszi majd a személyre szabott főzési tanácsadást. A blockchain technológia alkalmazásával a fogyasztók részletes információt kaphatnak az élelmiszerek eredetéről, termelési folyamatáról és szállításáról. Az okosélelmiszerek és -csomagolások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók közvetlen visszajelzést adjanak a gyártóknak. Megjelennek a digitális étkezési élmények is, amikor például
VR-al, például egy egzotikus helyszín szimulálásával teszi eredetibbé az élményt egy étterem.
Mert az élmény egyre fontosabb hívószó és üzleti szempont lesz az élelmiszeriparban is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ügyfélkapu megszűnése: kérés a lakossághoz
Itt vannak a One új tarifái - lesz meglepetés
Bankszünnapokat jelentett be az OTP - erre a négy dátumra kell...
Változások a nyugdíjaknál: kezdhetsz számolni
Itt a gyenge forint egyik legfájóbb következménye: drasztikus...
