Sokszor esélyed sincs észrevenni, hogy hamis élelmiszert vettél a boltban
Az inflációs árversenyben egyre fontosabb a termékek megfizethető ára. Az olcsó termékeken sok gyártó nyerészkedik: olyan anyagokkal teszik olcsóbbá az élelmiszerek gyártását, amiknek semmi keresnivalója sincs az asztalon, írja az Agrárszektor.
Félrevezető, és káros is lehet
Az élelmiszerhamisítás alapvető módszere, hogy olcsóbb összetevőkkel helyettesítenek drága alapanyagokat, így növelve a profitot. A módszerek változatosak: sok esetben értéktelen anyagokat adnak hozzá az élelmiszerhez,
amelyek növelik a mennyiséget, ugyanakkor a termék esetében minőségromlást okoznak.
Az is előfordulhat, hogy az élelmiszerhamisítók olyan anyagokkal növelik a termék térfogatát, amelyek egészségkárosítóak lehetnek. Az élelmiszerhamisítás egyértelmű formáin túl léteznek határesetek, mint például az úgynevezett zsugorinfláció: ilyenkor a termék mérete csökken, miközben az ára változatlan marad.
Az élelmiszerhamisítás gyakori módszerei közé tartozik a rosszabb minőségű alapanyagok használata: például
az olívaolaj egy részét napraforgóolajjal helyettesítik, vagy a mézbe keményítőszirupot kevernek.
Egyes húsárukban csökkentik a hús arányát, és olcsóbb alapanyagokkal pótolják, például a virsli esetében: ezt a vásárló sem ránézésre, sem kóstolásra nem tudja megállapítani. A hamisítók gyakran trükköznek a termék származási helyével: a magyar méz és paprika például híres jó minőségéről, azonban előfordulhat, hogy ezekbe importált alapanyagokat kevernek, és változatlan áron kínálják. Az is hamisításnak számít, ha a technológiai eljárás eltér az elvárttól, például amikor “extra szűz olaj” helyett olcsóbb, hőkezelt olajat kapunk.
Figyeljünk a drágább termékekre!
A leginkább veszélyeztetett élelmiszerek a drágább termékek, mint például az olívaolaj, a kávé, a méz, a darált hús, borok, sajtok, a vaj, és a különleges fűszerek, például a sáfrány. Ezeket a termékeket gyakran hígítják vagy helyettesítik olcsóbb anyagokkal: a kávéba gabonát, a sajtokba növényi zsíroket kevernek. A magas ár miatt ezek a termékek nagyobb eséllyel vonzzák a hamisítókat, miközben
a fogyasztók nehezen észlelik a hamisítás nyomait.
Bár az élelmiszerek címkéin az összetevők feltüntetése kötelező, gyakran olyan apró betűvel történik, hogy a vásárlók el sem tudják olvasni ezeket. Az élelmiszerhamisítás elleni védekezéshez a fogyasztóknak érdemes tájékozódniuk, és a vártnál olcsóbb termékek vagy gyanúsan hosszú összetevőlisták esetében körültekintő vásárlói döntéseket hozniuk.