Folyamatosan nő az átlagbér Magyarországon, a várt gazdasági növekedés azonban elmaradt, írja a Telex. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ennek oka a hazai kiskereskedelmi forgalom stagnálása, illetve a vásárlási szokások változása: a magyar vásárlók ugyanis egyre több pénzt költenek külföldön.
Kevesebbet vásárolunk, inkább tartalékolunk
A magyar gazdaságra jelentős hatással van a fogyasztás stagnálása: ez a tendencia ugyanis csökkenti az állam áfabevételeit. A kormányzati statisztikák ellenében 2023 első hét hónapjában
495 milliárd forinttal kevesebb áfabevétel keletkezett a tervezettnél a lakosság alacsony vásárlási hajlandósága miatt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok pénzügyeik kezelése során alapvető szükségleteiket, valamint hosszútávú anyagi biztonságukat helyezik előtérbe, ezért a kiskereskedelmi fogyasztás hátrébb szorul a prioritások listáján. Az “óvatossági motívum”, az előre nem látható gazdasági nehézségekre való tartalékolás magyarázza a megtakarítások növekedését:
a csökkenő fogyasztás ellenére a magyar háztartások pénzügyi vagyona 4440 milliárd forinttal nőtt 2023 első félévében.
Inkább külföldön költünk
Az NGM számításai szerint a kereskedelmi növekedés elmaradásához jelentősen hozzájárul a vásárlások külföldre tolódása. A magyar vásárlók egyre többet költenek külföldön, utazások, illetve online rendelések során. 2023-ban a magyarok 1600 milliárd forintot hagytak külföldön, amelyből jelentős részt tett ki a nyaralásokra fordított összeg. Az online vásárlások is nagyban növekedtek:
a külföldi megrendelések értéke 1888 milliárd forint volt tavaly, és ez az idei évben még magasabbra nőhet.
A magas áfa és a különadók sem segítenek
A kiskereskedelmi forgalom alakulása nem csak Magyarországon, hanem más európai uniós országokban is hasonló, tendenciákat mutat: Romániában ugyan növekedés figyelhető meg, Szlovákiában és Lengyelországban stagnálás tapasztalható, Csehországban pedig csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar fogyasztás beindulása azért késik, mert a lakosság először az infláció által csökkentett tartalékait próbálja visszaépíteni. Ugyanakkor az idei költségvetési hiány – amely már az első hét hónapban 495 milliárd forintos áfabevétel-kiesést okozott – azt mutatja, hogy
a vártnál lassabb a fogyasztás élénkülése.
Egy másik tényező a magas áfa és a kiskereskedelmi különadók hatása, amelyek drágítják a hazai kiskereskedelmi vásárlást. Ezért a magyar vásárlók úgy érezhetik, hogy külföldön vagy online olcsóbban vásárolhatnak.
Az internetes rendelés egyre népszerűbbé válik:
sokan kihasználják, hogy így elkerülhetik a magyar áfát és különadókat.
Emiatt valószínűsíthető, hogy egyre több pénz áramlik külföldre ahelyett, hogy a magyar kiskereskedelem körforgásába kerülne.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!