A búzatermés mennyisége ugyan elegendő, de a minőség terén komoly problémák vannak: az ötmillió tonnából csupán 20-25 százalék tekinthető jó minőségűnek – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke és a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. Bár tavaly is voltak minőségi problémák, a korábbi években normális körülmények között a termés 65 százaléka jó minőségű kenyérgabona volt, a maradék pedig takarmánybúza.
A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy a 32-33 százalék sikértartalmú javítóbúzát „vadászni kell”, mert nagyon kevés termett belőle – mondta Lakatos. A gazdák közül sokan átálltak a nagyobb hozamú, francia típusú fajtákra, amelyek az idei, kedvezőtlen időjárási körülmények között nem hoztak megfelelő minőséget. Bár a termésátlagok elfogadhatók, a sikértartalom csupán 22-23 százalék, miközben a jó minőségű sütőipari liszt 28-30 százalékos sikértartalmat igényel. „Idén nagy szükség lesz a molnárszakma tudására, mert különösen nagy kihívás lesz a jó minőségű liszt előállítása” – mondta Lakatos.
Az időjárás sem segít
Az idei extrém időjárás is rontott a minőségen: márciusban a hőség felgyorsította a növények fejlődését és érését, ami két-három héttel megrövidítette az érési időszakot, ez pedig rontotta a búza beltartalmi értékeit.
Lakatos szerint a búza télen kedveli a fagyot, de idén áprilisban szokatlanul hideg idő jött, amit a növény nem tolerált jól, ahogy a május közepétől június közepéig tartó esős időszakot sem. Ha a hideg és meleg, valamint a csapadékos és száraz időszakok egyenletesen oszlottak volna el, az optimális körülményeket teremtett volna, ami mennyiségben és minőségben is jó termést eredményezett volna.
A hazai árakat jelentősen befolyásolja, hogy a 20-25 százaléknyi jó minőségű búzáért a malmok, takarmányfeldolgozók és exportőrök egyaránt versengenek. A szakemberek szerint egy-másfél hetes száraz időszakra lenne szükség az aratás befejezéséhez.
A takarmányfeldolgozók a 13 százalék vagy annál magasabb fehérjetartalmú búzát keresik, mivel a kukorica idén jól láthatóan gyengén teljesít. A malomiparnak biztosítania kell a szükséges mennyiséget, különben jövőre is nehéz lesz megfelelő minőségű búzát találni az őrléshez.
Az őrléshez évente 1,1 millió, takarmányipari felhasználásra pedig 1,3 millió tonna búzára van szükség – ez utóbbihoz is kell jó minőségű búza.
Külföldön is hiánycikk
A kereskedők jelenleg elsősorban a hazai piacra vásárolnak, de a német gyenge termés miatt ott is keresett a jó minőségű búza. Ennek következtében a búza ára az elmúlt hónapban 70 ezer forintról 80 ezer forintra emelkedett tonnánként. Ezzel szemben a takarmánybúza ára stagnált, továbbra is 62 ezer forint körül mozog, így a két minőség ára még jobban eltávolodott egymástól.
A magasabb árak miatt a malomipari cégek kénytelenek szeptember elejétől emelni átadási áraikat. Az áremelés mértéke cégenként változó, de Lakatos szerint körülbelül 10 százalékos lesz, ami kilónként 15 forintot jelent. Erre a malomipar működőképességének fenntartása és a fejlesztések miatt mindenképpen szükség van, néhány cég már meg is lépte az áremelést.
Lakatos szerint az áremelés – figyelembe véve, hogy Magyarországon évente és fejenként 80 kiló lisztet fogyasztanak kenyér, sütemények, tészta és egyéb termékek formájában – személyenként 1200 forint többletköltséget jelent, ami kevesebb mint két gombóc fagyi ára.
Címlapfotó: Getty Images
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
