Minden nyolcadik magyar vendéglátós Ausztriában dolgozik
Ausztriában kollektív szerződések szabályozzák a fizetéseket iparáganként. Az iskolai végzettség, a munkatapasztalat, és a pozíció alapján egy részletes bértábla határozza meg a versenyszférában dolgozók jövedelmét, tehát senki nem kereshet kevesebbet az állampolgársága miatt – írja a G7.
A magyarok átlagos és medián fizetéseit jelentősen befolyásolja, hogy főként fiatalok és középkorúak vállalnak munkát külföldön, míg a legjobban kereső idősebbek kevesebben próbálnak szerencsét kint. Ennél is meghatározóbb, hogy milyen végzettséggel, tapasztalattal rendelkeznek, és mely iparágakban dolgoznak a magyarok.
A hazai szektorok közül a vendéglátás, a takarítás, és a személybiztonság (például biztonsági őr) területein már körülbelül minden nyolcadik magyar munkavállaló Ausztriában dolgozik.
Mi az a mediánbér?
A mediánbér a középső fizetési érték egy csoportban, ahol a munkavállalók fele ennél kevesebbet keres, a másik fele pedig többet. Másképp fogalmazva: ha a béreket sorba rendezzük, a mediánbér a sor közepén található fizetés. A medián tehát nem egy valós személy keresete, hanem egy statisztikai középérték.
A szolgáltatóipar mellett a magyar munkaerő jelentős arányban van jelen a szállítás és raktározás területén (3,5%), a kereskedelemben (3,3%), az építőiparban (2,6%), a kiskereskedelemben (2,4%), és a feldolgozóiparban (1,9%). Ezekben az ágazatokban is érezhető az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása.
Jelentős a magyar jelenlét az alacsony bérezésű iparágakban
Az iparági lebontásban a legfrissebb, 2021-es béreket hasonlította össze a lap. Az összehasonlítás során figyelembe vették mind az egész évben, mind a szezonálisan Ausztriában dolgozó magyarok mediánbérét.
A magyar munkavállalók fizetése csak az energiaellátás területén marad el jelentősen, míg más iparágakban nagyjából megegyezik az osztrák átlaggal, vagy csak minimálisan marad el attól.
Egy másik tényező, hogy például a turizmusban, bár a magyarok jobban keresnek, mint az összes munkavállaló, ez még mindig az egyik legrosszabbul fizető ágazat. Az informatika és pénzügy területén viszont kimagaslóan jól keresnek az Ausztriában dolgozó magyarok, még a helyi átlaghoz képest is.
Alacsony a magyarok aránya a magas fizetésű szektorokban
A gond az, hogy ezekben a jól jövedelmező szektorokban alig dolgoznak magyarok, az arányuk itt nem éri el a két százalékot sem. Ezzel szemben a turizmusban, ahol több mint 35 ezer magyar dolgozik, minden tizedik munkavállaló magyar állampolgár. Az egyéb üzleti szolgáltatások területén, mint például a fodrászat vagy műkörmös szolgáltatások, a magyarok aránya 6,5%.
A magyarok jelentős arányban vannak jelen a mezőgazdaságban (4,2%), valamint a szállítás és raktározás területén (4,5%), ami szintén alacsony bérezésű szektorok. A gyártásban (18 ezer fő) és a kis- és nagykereskedelemben (17 ezer fő) is sok magyar dolgozik.
Nehéz lesz hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban, meghaladva a 2010-es évek közepének korábbi rekordjait, csaknem 36 ezer magyar vándorolt ki az országból, közülük minden második Ausztriát választotta. Bár a bérek nem az egyetlen tényező, ami meghatározza, hol szeretne valaki élni és dolgozni, mégis fontos szerepet játszik a döntésben.
Az egész évben, nem csupán szezonálisan kint dolgozók adatait alapul véve, minden iparágban kétszer-háromszorosak voltak a bérkülönbségek. A magyar munkavállalók hazacsábítása azért is lesz nehéz, mert Ausztriában az uniós átlaghoz képest is jelentős munkaerőhiány van. Az iparban és a szolgáltatások területén, tehát az állami munkahelyeket nem számítva, az üres álláshelyek aránya meghaladja a négy százalékot. Magyarországon a munkaerőhiány mértéke ennek körülbelül a fele.
Mivel Ausztriában azonnal tudnának több százezer munkavállalónak munkát biztosítani, az elszívó hatás Magyarország felé valószínűleg nem fog csökkenni a következő években sem.
Ott sincs kolbászból a kerítés
Az eltérő munkakultúra, a nyelvi nehézségek, a magasabb megélhetési költségek, a család hiánya, az utazási költségek, valamint a hazai bérek gyorsabb növekedése olyan kihívások, amelyek miatt sokan az itthonmaradás mellett döntenek.
A Statistik Austria adatai szerint 2022-ben átlagosan 110 ezer magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, de azok száma, akik az év egészében alkalmazásban voltak, mindössze 50 ezer fő volt.
Ennek oka leginkább az, hogy az ausztriai munkát vállalók közül sokan szezonális munkát végeznek a mezőgazdaságban vagy az építőiparban és vendéglátásban, ahol a munkaerőigény szezonálisan változik. Ezeket a dolgozókat jellemzően nem jelentik be egész évre, és sokan csak rövid ideig maradnak ezekben az állásokban.
Az osztrákoknál előfordul a fekete- és szürke foglalkoztatás, ahol csak napi néhány órára jelentik be az alkalmazottakat. Ez gyakran az oka annak, hogy ezek az állások idő előtt megüresednek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Akkorát zuhant a boltok forgalma, amire csak ritkán van példa
Az egekbe szökhet egy alapzöldség ára hazánkban is, miután...
Olyan Nutella van a románoknál, ami nálunk még sosem volt
Tovább bonyolódik az üvegvisszaváltás: egyes boltokban már az...
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
