Kiberbiztonsági szakértők és ügynökségek világszerte arra figyelmeztetnek, hogy a globális informatikai kiesést rosszindulatú hackerek használhatják ki – írja a BBC.
Az Egyesült Királyság és Ausztrália kiberügynökségei mindenkit arra kérnek, legyenek óvatosak a hamis e-mailekkel, telefonhívásokkal és hivatalosnak tűnő weboldalakkal. George Kurtz, a CrowdStrike vezetője arra biztatta a felhasználókat, hogy
a javítások letöltése előtt győződjenek meg arról, hogy valóban a vállalat hivatalos képviselőivel beszélnek.
Kurtz blogbejegyzésében közölte, tisztában vannak vele, hogy az ilyen eseményeket megpróbálják kihasználni. Hozzátette, a frissítéseket a CrowdStrike továbbra is hivatalos csatornáin küldi ki. A techvezező szavait Troy Hunt kiberbiztonsági szakértő is megerősítette, Hunt szerint egy ilyen esemény “ajándék a csalóknak”.
Az Ausztrál Hírközlési Igazgatóság (ASD) figyelmeztetést adott ki a CrowdStrike hamis szoftverjavításait küldő hackerekről. Az ASD információi szerint számos rosszindulatú weboldal és nem hivatalos kód kerül forgalomba. Az Egyesült Királyság Nemzeti Kiberbiztonsági Központja (NCSC) pénteken szintén felhívást tett közzé csaló e-mailekkel és hívásokkal kapcsolatban.
A BBC megjegyzi, a csalók általában megpróbálják kihasználni a jelentős eseményeket, különösen akkor, ha azok technológiai jellegűek. Ugyanezt láttuk például a koronavírus-világjárvány esetében is, amikor az adathalász támadásokat a vírusról szóló információkkal álcázták.
A Secureworks kutatói szerint a CrowdStrike-témájú domain-regisztrációk száma máris ugrásszerűen megnőtt – a hackerek új, hivatalosnak tűnő weboldalakat regisztrálnak, amelyek az informatikai vezetőket vagy a nyilvánosság tagjait rosszindulatú szoftverek letöltésére vagy személyes adatok átadására csábíthatják. A felhívások elsősorban az informatikai vezetőknek szólnak, mindazonáltal magánszemélyek is célpontok lehetnek.
A CrowdStrike nevű kiberbiztonsági cég egy hibás frissítést adott ki, amellyel több ezer windowsos pécét és szervert bénított meg. A cég Falcon Sensor nevű termékével kapcsolatos hiba miatt az érintett gépek lefagytak, és a kék halál után nem tudtak megfelelően újraindulni. Ennek következményeként pénteken világszerte megállt az élet, a légi közlekedés több helyen összeomlott, akadoztak a bankok, az egészségügy, vasúttársaságok rendszerei, tévéadások álltak le.