Bejelentették az új fizetési mód indulását Magyarországon
A jegybank közleményében utalnak az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentésének megállapításaira, amely szerint tovább javult a pénzforgalom hatékonysága. Az elektronikus pénzforgalom fejlesztendő területeinek többségén előrelépés történt, szélesebb ügyfélkör fizet rendszeresen elektronikusan, és minden területen bővült az elektronikus fizetési megoldások használata.
A pénzforgalmi szolgáltatások költségei azonban továbbra is magasak a lakosság és a kereskedők oldalán egyaránt, ami hátráltathatja a jövőbeni fejlődést.
Tavaly a bolti vásárlásoknál 5 százalékpontos növekedéssel 39 százalékra emelkedett az elektronikus fizetések részesedése, a számlafizetéseknél pedig a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal magasabb az előző évinél. Az online kereskedelemben is bővült az elektronikus fizetések használata és emelkedett az átutalási forgalom is.
Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban lebonyolított összes tranzakciónak legalább a kétharmada elektronikus legyen. A cél elérése érdekében a pénzforgalom több területén is további fejlődésre van szükség.
Az ügyfelek 49 százaléka használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést. Az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya nagymértékben emelkedett, így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya elérte a 23 százalékot, az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribb lett. A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult, az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel – állapítja meg a jelentés.
Magas tranzakciós díjak
A közlemény szerint ugyanakkor a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazási szerkezete továbbra is hátráltathatja az elektronikus pénzforgalom fejlődését, a tranzakciós díjak magas aránya jelentős többletköltségeket okoz az ügyfeleknek. Ezzel összhangban a lakosság költségszintje továbbra is magas és jelentős különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedőknél emelkedtek az elektronikus fizetések elfogadásának költségei, így náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot. Fontos az árazással kapcsolatos ismeretek növelése, mert sok esetben már jelenleg is elérhetőek olcsóbb alternatívák a lakosság és a kereskedők számára egyaránt.
A qvik szolgáltatások (ilyen például a mobil telefonnal elérhető QR-kódos vagy az NFC-fizetés, amikor az ügyfél a számlájáról fizet a kereskedőnek) az MNB szerint új fejezetet nyitnak az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében.
A szolgáltatások 2024-ben ingyenesen és automatikusan válnak elérhetővé az összes lakossági ügyfél számára, így a legtöbb fizetési helyzetben egy új fizetési alternatíva jön létre.
A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési lehetőséget kínálnak a vásárlóiknak – idézi a közleményt az MTI.
Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését – tették hozzá.
Biztonságos az elektronikus pénzforgalom
A közlemény kitér arra is, hogy bár az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban, az elektronikus pénzforgalom így is biztonságos. Az MNB továbbra is aktív szerepvállalást vár el a bankoktól, ugyanis a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat.
Ezekkel párhuzamosan az MNB is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését. Megkezdődött a GIRO-ban a központi visszaélés monitorozó rendszer kiépítése, és számos kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében.
A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is. A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amely eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB – áll a közleményben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Furcsa, kínai nyelvű hívásokkal zaklatják a magyarokat - itt a...
Villanyszámlák: itt a rendelet, januártól új árszabályozást...
Retró bombameglepetés a Penny polcain - a legjobb akciók a héten
Új forint érkezhet hamarosan
Ez buktatja le a "banántrükköt" bevető vásárlókat az...
