Gyakran elutasítják a kártyás fizetést a kis boltok és éttermek, pedig szabályellenes
Egyre gyakrabban tagadják meg vásárlóiktól a kártyás fizetés lehetőségét a kisebb üzletek és éttermek, illetve van, ahol felárat számolnak érte, írja a G7. Ugyan az üzletek számára valóban előnyösebb pénzügyi helyzetet teremt a készpénzhasználat, a szabályok szerint kötelező hátrány nélkül elfogadniuk a kártyás fizetést is.
Kártyával nem lehet, vagy drágább
A G7 cikke változatos módszerekről számol be, melyekkel a kisebb boltok készpénzhasználatra ösztökélik vásárlóikat. Egy budapesti piac kávézójában 60 forintos felárat számol az eladó egy 420 forintba kerülő capuccino kifizetésekor, mivel ennyi pénzt vonnak le tőle a kártyahasználat után. Ez jogszerűtlen gyakorlat, ugyanis elviekben az eladó nem diszkriminálhatná a vevőt a fizetés módja miatt. A szabályos eljárás ebben az esetben az lehetne, ha a kártyás felárat írná ki eredeti árként, és készpénzhasználatért 60 forintos kedvezményt biztosítana. Így azonban a 420 forintos capuccinót 480 forintért kellene árulnia.
A cikk megemlít egy belvárosi éttermet, melynek utcafrontján lóg egy kézzel írt papír: “Mai napon csak készpénz fizetés lehetséges! Today only cash payment is possible!” A cikk írója az elmúlt időszakban többször is szemügyre vette az éttermet: a felirat már hetek óta kint van. Ugyanakkor gyakoribb, hogy az eladók szívhez szóló kérést intéznek vevőikhez, mint ahogy a több plázában is megtalálható, magyar tulajdonú Főzelékfaló étteremlánc is teszi. A kasszáknál látható a felirat, mely szerint az étteremlánc tavaly 8,7 millió forintot bukott a kártyás tranzakciókon, ezért kérik vevőiket, hogy amennyiben lehetséges, készpénzzel fizessenek.
A növekvő szürkegazdaság okozhatja
A G7 szerint piaci becslések alapján a vendéglátásban jelenleg körülbelül 50 százalékos a kártyás fizetések aránya. Az első ránézésre soknak tűnő kártyadíj valójában az éves bevételhez képest csupán 0,87 százalékos költségelem: ez azt jelenti, hogy egy nettó 2000 forintos étel árát 2017,4 forintra kellene megemelni ennek kigazdálkodásához.
A kártyás fizetőeszközök használatának azonban lehetnek előnyei is a vendéglátóegységek számára.
A sok vevővel és napi csúcsidőszakokkal dolgozó kereskedőknél pénzügyi előny is lehet a kártyás fizetés ösztönzése és a készpénzes visszaszorulása, mert a kártya használata minden felmérés szerint gyorsabb, és ha kevésbé alakulnak ki sorok a pultnál, akkor több lesz a vásárló – nyilatkozta a G7-nek Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója. Az éttermekben emellett az alkalmazottak nem nyúlhatnak az ételhez készpénzkezelés után: az ő munkájukat is gyorsítja a kártyás fizetés. Szintén a készpénzes fizetés ellen szól, hogy a készpénzfelvétel gyakran költséggel jár: így az üzletek gyakorlatilag a vevőkre hárítják a pénzkezelés díját.
A helyzet akkor válhat érdekessé, ha a vevő is a készpénzes fizetést preferálja. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha ő maga is készpénzben kapja a bérét.
A készpénz erőltetése és elterjedt használata tehát a gazdaság szürkülését is jelentheti.
Amikor a kereskedők nyíltan dacolnak törvénybe foglalt kötelezettségeikkel, és a vásárlóknál ebben partnereke találnak, akkor ez is felmerülhet a jelenség egyik részleges magyarázataként a G7 szerint.
Ugyanakkor a nagykereskedésekben jellemző készpénzes fizetés is elősegíti a készpénzhez való ragaszkodást: a kiskereskedők ugyanis joggal érezhetik az egyenlőtlenséget abban, hogy őket többféle fizetési mód elfogadására kötelezi a törvény. A G7 szerint azonban itt hamarosan változhat a helyzet: hamarosan indul az e-nyugta szabályozás, illetve már csaknem egy éve elindult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) kötelező jelentési rendszere is. A kritikákkal illetett rendszer a fehérítést fogja szolgálni: a lejelentett adatoknak életszerűen egyeznie kell az egység valós üzleti tevékenységével. Mivel az értékesítésnek meg kell jelennie a forgalmi kimutatásban, nem lesz lehetőség nem beütni a pénztárgépbe a tranzakciót – készpénzes fizetés esetén ezt most még meg lehet tenni.