Mennyi marad kultúrára a fizetésből? Így változtak a jegyárak és a bérek Magyarországon
Rekordmagas inflációt tapasztalhattunk az elmúlt években, ami nem csak a megélhetéshez szükséges költségeket emelte meg, hanem a kikapcsolódáshoz és kultúrához kapcsolódó valamennyi költséget is. Már csak elvétve lehet olcsó koncertjegyet vagy belépőjegyet találni, mert az intézmények, koncerthelyek és művészek is kénytelenek voltak árat emelni az elmúlt két évben.
Ezért emelkedtek jelentősen a jegyárak
A jegyárak emelkedéséhez meglehetősen sok tényező járult hozzá. 2021-ben kirobbant az orosz-ukrán háború, ami az egész világra kihatással volt. Magyarországon is kialakult az energiaválság, a különböző intézmények pedig nem részesülhettek a lakosságnak jutó – úgynevezett rezsicsökkentett árból.
A kulturális intézmények fenntartása jóval drágábbá vált, mint a korábbi években. 2022-ben az ősz beálltával több városvezetés is úgy döntött, bezárják a múzeumokat, közösségi helyeiket és egyes színházaikat, vagy csak szűkös nyitvatartási idővel fogadtak vendégeket.
Mindezzel egy időben nagy mértékben emelkedett az infláció mértéke is. Magyarország egészen 2023 novemberéig a legmagasabb inflációt produkálta az Európai Unióban, ami együtt járt azzal, hogy a munkavállalók bérét is emelni kellett a munkáltatóknak. Márpedig, ha egy intézmény emeli a munkavállalóinak bérét, akkor növelni kell a bevételt is. Így mindenki számára érzékelhető módon nőttek a jegyárak a színházakban, a koncerthelyeken és minden kulturális intézményben.
Ebből tudunk gazdálkodni – avagy így alakultak a keresetek
Mielőtt részletesebben belemegyünk a jegyárak változásába, nézzük meg, pontosan hogyan alakultak a bérek Magyarországon. A kedvezmények figyelembevétele nélkül számított nettó kereset2019-ben 236 931 forint volt. Egy évvel később, 2020-ban az átlagkereset 260 144 forintra emelkedett, majd 2021-re 283 234 forintra nőtt. Az infláció viszont 2022-re 17,4 százalékos béremelést hozott a Központi Statisztikai Hivatal szerint, így a nettó átlagkereset elérte a 332 487 forintot.
Az infláció alatt a bérek reálértéke, azaz, hogy egy adott összegből mennyi mindent tudunk vásárolni, a KSH szerint így is nőtt, azaz a hivatal adatai szerint jobban élünk, mint korábban.
2021-ben, az infláció kirobbanásakor a 8,9 százalékos béremelés mellett csak 3,4 százalék reálkereset emelkedés volt. 2022-ben pedig 17,4 százalékos emelés mellett 2,8 százalék volt a reálbér emelkedés. A 2023-as adatok még nem állnak rendelkezésre, de az már nyilvános, hogy októberre 14,0%-kal emelkedtek a bérek 2022 októberéhez képest, a reálkereset pedig ehhez képest jóval kevesebbet tudott csak emelkedni, számszerűsítve 3,7%-kal nőtt. A közölt adatok szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke októberben 318 300 forint volt.
Az KSH által mért adatok szerint tehát többet tudunk költeni szórakozásra: azaz színházra, múzeumra vagy épp koncertekre. De mi ezzel szemben a valóság? Tényleg jobban élünk, vagy luxus lett a kultúra az elmúlt néhány évben?
Így változtak a múzeumok belépőjegyei
A Pécsen működő Janus Pannonius Múzeum több épületben, különböző kiállításokkal várja az érdeklődőket. Náluk 2021. tavaszán, amikor még nem jelentkezett az energiaválság, 1500 forintért lehetett látogatni a legnagyobb kiállításokat, köztük a Csontváry-, Vasarely- és Zsolnay-kiállítást, diákként vagy nyugdíjasként pedig 750 forint volt a belépőjegy ára. Az árak 2022-ben változtak meg 2500, valamint 1250 forintra, azaz 66 százalékkal emelkedtek. Jó hír viszont, hogy egyelőre 2024-ben is 2022-es árakkal lehet látogatni a múzeumokat.
A Székesfehérváron működő múzeumok fenntartója, a Szent István Király Múzeum is emelte árait. Míg 2021-ben 750 forint volt a teljes árú és 350 forint a kedvezményes jegy, most ezért 1000, illetve 500 forintot kell fizetni, ami 42 százalékos áremelést jelent.
Budapesten, a Nemzeti Galériában is árakat emeltek az infláció és az energiaválság kirobbanása óta. 2021. tavaszán még csak 3200 forint volt egy teljesárú belépőjegy, amit 2023-ra 4200 forintra emeltek, ez számszerűsítve 31 százalékos emelés.
De mit jelentenek ezek az emelések, ha a béreket nézzük?
2021-ben a nettó 283 234 forintos átlagbérből Pécsen 188, Székesfehérváron 377, Budapesten pedig 88 jegyet lehetett vásárolni az említett múzeumokba. Ha a KSH által közölt októberi 318 300 forintos nettó medián átlagkeresetet nézzük, akkor Pécsen már csak 127, Székesfehérváron 318, Budapesten pedig 75 jegyet lehetett vásárolni – tehát a mért reálkereset ellenére sokkal nehezebb félretenni múzeumi látogatásra.
Így változtak a színházjegyek árai
Mivel a színházakban meglehetősen széles skálán mozognak a jegyárak – számít, hogy melyik színdarabról van szó, és függ az ülőhelyektől is -, ezért legegyszerűbben a bérletek árait tudjuk összehasonlítani.
Budapesten a Radnóti Miklós Színház kínál például bérletet, aminek az I. kategóriája a földszint 3 – 8. sorába szól. A 2021/2022-es évadban egy ilyen bérlet 22 000 forintba került – ezzel pedig négy előadást lehetett látogatni. Ugyanez a 2023/2024-es évadban már 32 000 forint, azaz 45 százalékos volt az áremelés.
A Pécsi Nemzeti Színház minden évben többféle bérletet kínál, aminek árai egységesek. A 2021/2022-es évadban egy ilyen bérlet 20 900 forint volt, de a 2023/2024-es évadra ez 30 000 forintra emelkedett. Ez a fővárosihoz hasonló mértékben, 43,5 százalékkal drágult.
Sokkal kisebb mértékben emelkedett a bérlet ára Veszprémben a Petőfi Színházban. A 6 alkalmas előadásra szóló I. kategóriás bérlet 22 600 forint volt 2021-ben, míg 2023 őszén 23 000 forint. Ez mindössze 400 forintnyi, azaz 1,7 százalékos emelkedés. A Nemzeti Színházban ugyanakkor 2021 óta egyetlen forinttal sem emelték a bérletek árát.
Tehát az államilag támogatott színházakba szinte a korábbi árakon mehetünk most is.
A kevesebb támogatásban részesülő intézmények viszont kénytelenek voltak nagymértékű emelést végrehajtani.
Míg a Radnótiba 2021-ben még 12 bérletet lehetett venni az átlagfizetésből, 2023-ban már csak 9 darabot. Hasonló a helyzet Pécsen, ahol 2021-ben még 13 bérlet jött ki az átlagfizetésből, 2023-ban pedig már csak 10 darab.
Sokkal drágábbak lettek a koncertek
Az előadók és művészek meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek akkor, mikor a kormány módosította a KATA adózását. Pedig ezt a fajta rendszert épp azoknak találták ki, akik nem egy helyről kapják a bevételüket, hanem meglehetősen sok helyre számláznak – például a zenészek, énekesek.
Viszont 2022-től csak magánszemélyeknek számlázhatnak a korábbi adózás szerint. Ha a klubnak vagy a koncertet szervező cégnek, azaz nem magánszemélynek számláznak, már 40 százalékos adót kell fizetniük, ami így lényegesen megemelte a fellépők tiszteletdíját.
Ez látszik a magyarországi klubokon is. Pécsen a Pécsi Est nevű klubban szinte egész évben láthatnak koncertet a szórakozni vágyók. A Bohemian Betyars 2021 őszén és 2023 őszén is fellépett a klubhelyiségben, így pontos képet kaphatunk az árak alakulásáról. Míg 2021-ben a normál elővételes jegy 3000 forint volt, ugyanezért 2023-ban már 4000 forintot kellett kifizetni, ami 33 százalékos áremelkedést jelent.
Szintén Pécsen található a Káptalan kert, ami egy szabadtéri szórakozóhely színpaddal és nézőtérrel. Itt a helyi kötődésű 30Y 2021-ben és 2023-ban is színpadra állt. Míg korábban 4000 forint volt a normál jegy, tavaly elővételben már 5500 forintot kellett ugyanazért kifizetni. Az emelés mértéke így 37,5 százalékos lett.
Budapesthez közel, Gödöllőn a Trafó Clubban is rendszeresen színpadra állnak az ismert hazai együttesek. Az őszi előadók sorában megtalálhatjuk Péterfy Bori & Love Bandet. Aki kíváncsi volt a koncertjükre, azoknak 2021-ben elővételben 2500 forintot, tavaly pedig már 4000 forintot kellett kifizetniük, ami 60 százalékos áremelést jelent.
Ezeket figyelembe véve ugyanaz a helyzet, mint a múzeumok vagy színházak esetében.
Az átlagfizetésből jóval kevesebb jegyet lehetett megvásárolni az utolsó ismert, 2023-as medián átlagbérből.
Pécsen 2021-ben a Pécsi Estbe 94 jegyet lehetett volna venni, ’23-ban már csak 79-et. A Káptalan kertbe korábban 70 jegyet, tavaly ősszel pedig 57 jegyet tudott venni az, aki az átlagbért kereste meg. Gödöllőn ennél is látványosabb a drágulás mértéke, mert ott ’21 őszén 113 jegy jött ki, most ősszel pedig már csak 79.
Kevesebb jut kultúrára
Bár a KSH adatai szerint évről-évre nőttek a reálkeresetek, a fenti példák egyértelműen azt bizonyítják, hogy a kultúra területén egészen más a helyzet. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó medián keresetből sokkal kevesebb jegyet lehet vásárolni, azaz jóval nehezebb eljutni múzeumokba, kisebb mértékben támogatott színházakba vagy koncertekre.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
