Ételek, amik az aszpartámhoz hasonlóan feketelistásak, mégis fogyasztjuk
Rákkeltő vagy mégsem az? Egészségtelen, ha túl sokat fogyasztunk belőle? Teljesen ártalmatlan? Az elmúlt napokban teljesen ellentmondó információk tömkelege jelent meg a nyilvánosságban az aszpartámmal kapcsolatban és ahogy az általában lenni szokott, most is két, egymással egyet nem értő tömeg áll egymással szemben. De vajon hogyan lett egyik pillanatra a másikra egy édesítőszer az egészséges táplálkozás fokmérője? És mik azok az egyéb, mindennapos élelmiszerek, amik bizonyíthatóan károsak az egészségre, de mégis fogyasztjuk őket?
Cukor vagy édesítőszer?
John Yudkin neve csak keveseknek cseng ismerősnek, pedig azt, hogy ma a cukrot alapvetően egészségtelennek, a szervezetre nézve veszélyesnek tartjuk, neki köszönhetjük. Anglia egykori vezető dietetikusa volt az, aki elsőként emelete fel a hangját a cukorfogyasztás ellen, 1972-ben pedig megjelent az akkor botrányosnak számító Pure, White and Deadly (magyarul Édes-vészes cukor) című könyve, amiben kísérleti eredményekkel támasztja alá, hogy a finomított cukor és a szív-és érrendszeri betegségek között egyértelmű ok-okozati kapcsolat áll fenn.
Ennek ellenére ennél már jóval hamarabb,
1879-ben felfedezték az első mesterséges édesítőszert, a szacharint – ráadásul teljesen véletlenül.
Mindenesetre igazán népszerűvé azután váltak, hogy kifejezetten kutatni és kísérletezni kezdtek ezen a területen, ami azután következett be, hogy a világ jelentős része megismerte Yudkin kutatásait és elfogadta: a finomított cukor rendkívül káros az egészségre.
Az aszpartám-vita
Az aszpartámot 1965-ben fedezte fel James M. Schlatter, amerikai kémikus és feltaláló. A férfi cége eredetileg gyomorfekély elleni gyógyszert szeretett volna előállítani, a folyamat közben azonban a kezére csöppent az akkor még név nélküli aszpartám, amit később teljesen véletlenül lenyalt és megdöbbent, hogy mennyire édes az íze. Alig pár évvel később, 1970-ben már a legnevesebb amerikai szaklapban, a Science-ben is megjelent a felfedezés, az aszpartámot pedig pillanatok alatt kikiáltották a leghatékonyabb édesítőszernek. Mindezt úgy, hogy a cég a szabadalmaztatás előtti kísérletek során megdöbbentő dolgokat tapasztalt:
a majmok, akik aszpartámot kaptak vagy elpusztultak vagy pedig agyvérzést kaptak.
1974-ben aztán, további sikertelen és sikeres kísérlet után, rendkívül szigorú korlátozások mellett az FDI – az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala – engedélyezte a forgalomba hozatalt.
Az aszpartám azonban az elmúlt 50 évben folyamatosan a támadások kereszttüzében állt.
Ellentmondó bizonyítékok, kutatások
Eleinte az anyagot csak száraz élelmiszerekben lehetett használni, így üdítőkbe nem kerülhetett, az évek során azonban ezeknek a körében használják a leggyakrabban. Az utóbbi időben is – legutóbb 2019-ben – több egyetem kutatói vizsgálták, hogy az aszpartám és az egészségi állapot között van-e összefüggés és rendszerint kétféle, egymástól teljesen eltérő eredményről lehet olvasni: bizonyos kutatások azt állítják, hogy a mesterséges édesítőszer a megadott mennyiségben egyáltalán nem okoz semmiféle betegséget, más eredmények viszont egyértelmű összefüggést látnak az aszpartám és a különböző daganatok kialakulása, az agyi ödéma és más károsodások között.
A mostani helyzet szerint az
összes élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzetközi hatóság megerősítette az aszpartám biztonságosságát. Nem változtattak a megengedhető napi beviteli értéken sem
-áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közleményében. Ennek ellenére
a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség azon anyagok közé sorolta, amelyeknek a rákkeltő hatását csak korlátozottan lehet bizonyítani.
Ebből is látszik, hogy mennyire nincs egyetértés a két tábor között.
A feldolgozott húsok is feketelistán
Az élelmiszerek rákkeltő hatásait hosszú évtizedek óta kutatják, a WHO és az erre külön kialakított Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség mindent megtesznek azért, hogy folyamatosan újabb kutatásokat végezzenek az ügyben. A karcinogén, vagyis rákkeltő anyagokat azonban rendkívül nehéz kutatni, érthető módon, hiszen a humán kísérletek például közvetlen módon teljesen kizártak. Ennek ellenére a szervezeteknek van egy saját besorolási listája, ami rangsorolja az élelmiszereket és az elkészítése folyamatokat aszerint, hogy mekkora eséllyel járulnak hozzá a daganatos betegségek kialakulásához. A lista első csoportjában olyan anyagok szerepelnek, amelyekről
megfelelő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy megállapítsák: közvetlenül hozzájárulnak a rák kialakulásához.
Abban persze semmi meglepő nincs, hogy ennek a listának az élén olyanok szerepelnek, mint a dohány vagy az alkohol, de akad egy-két meglepő szereplő is; ráadásul olyanok, amelyeket mindennap fogyasztunk. Ilyenek a feldolgozott húskészítmények, mint például a virsli, a kolbász, sonka, szalonna. De ide tartozik minden olyan húskészítmény, amit füstöltek, pácoltak vagy bármilyen tartósítószerrel tartósítottak. Ezek egy 2019-es kutatás alapján látványosan növelik a végbél- és a gyomorrák kialakulásának esélyét.
Szintén veszélyes lehet a sültkrumpli vagy bármilyen olyan étel, amihez sütésre, grillezésre van szükség,
ugyanis ezek során egy úgynevezett akrilamid nevű anyag keletkezik, ami rákkeltő.
A tejtermékek is kiemelt helyen szerepelnek a listán, a hosszú évek során elvégzett kísérletek ugyanis arra engednek következtetni, hogy a sajtok, a tej egészségtelen módon megemelik a növekedési hormon jelenlétét a szervezetben, ami daganatos betegségek kialakulásához vezet.
Emellett természetesen a WHO és az Amerikai Rák Társaság is hangsúlyozza, hogy a karcinogén anyagok nem közvetlenül és egyáltalán nem minden esetben okoznak egészségkárosodást. Egyrészt rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk a hozzáértő szervezetek előírásaira a különböző anyagok mennyiségét illetően. Másrészt – és legfőképp ezért nem lehet a legtöbb esetben 100%-os összefüggést biztosra venni –
a rák kialakulása rengeteg egyéni tényezőtől függ.
Közrejátszik a genetika, az életkörülmények, a nem, az életkor, valamint az adott anyagnak való kitettség intenzitása és hosszúsága is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
