A vásárlási szokásaink alapjaiban változtak meg az elmúlt években, de akármi is történt, egy dolog úgy tűnik állandó: ez pedig az, hogy a lakosság jelentős része továbbra is szereti megjutalmazni magát. A vásárlásterápia jelensége és ennek kutatása a tengerentúlon már bevett dolognak számít, hazánkban azonban még mindig hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyszerűen csak vásárlásmániáról van szó. Pedig a kettő között, ha nem is látványos, de fontos és éles különbség van. Utánajártunk a legújabb fogyasztói szokásoknak, a vásárlás terápiás hasznának és annak, hogy hogyan lehet kordában tartani a költekezést!
Megduplázódtak az online vásárlások
Gyakorlatilag minden szakértő egyetért abban, hogy az elmúlt években két kiemelt jelentőségű folyamat alakította a vásárlási szokásainkat: az egyik az internetes rendelések és fizetések elképesztő sebességű terjedése, a másik pedig a koronavírus, a pandémia okozta lezárások és mindennek a következményei. A GKID kutatási számai azt mutatják, hogy míg mondjuk 2015-ben egy személy mindössze tíz alkalommal bonyolított le internetes vásárlást, ez a szám 2022-re megduplázódott és huszonegyre növekedett.
Az online kereskedelem a tavalyi évben 1323 milliárd forintos forgalommal zárt,
ami közel tíz százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
Az elektronikus vásárlás nyilván a technológiai fejlődés következménye is, de közrejátszik a koronavírus alatt kialakult kényszerű távolságtartás normalizálódása is.
Jutalom magunktól magunknak
A pandémia azonban nem csak az online kereskedelemre volt hatással, hanem a szorongásos tünetek gyakoriságára. Ha ehhez hozzáadjuk a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetet, a sokszor kilátástalannak tűnő reálbércsökkenést, a háborús helyzetet és a jövővel kapcsolatos félelmeket, akkor nem csoda, hogy ma már népbetegségként beszélnek a szorongásról, a kiégésről, a depresszióról. Ezekre a lelki állapotokra pedig sokan tartják hasznosnak az úgynevezett vásárlásterápiát, aminek a hatékonyságáról egy szakértőt kérdeztünk.
-Az ember alapvetően szereti megjutalmazni magát, az önjutalmazás pedig a stressz csökkentésének egyik jól működő eszköze lehet. A mechanizmus mögötti folyamat az, hogy a teljesítményünk alapján, az alapján, hogy elérünk valamit, egyszerűen
önmagunknak is adunk egy visszajelzést, ami arról szól, hogy jók vagyunk, hogy megérdemeljük a dicséretet
– magyarázta Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus.
– Ez a jutalmazás egyébként gyakran már akkor is képes pozitív hatással lenni az emberre, ha csak fejben eljátszik a gondolattal vagy nézegeti a kedvenc boltjának a termékeit. Fontos látni, hogy mindannyian sok, különböző stresszcsökkentő eszközt használunk a mindennapokban, a vásárlás csak egy ezek közül, ami rövid távon tényleg segítséget nyújthat a szorongás, a rossz közérzet, a feszültség enyhítésében.
Észrevétlenül lesz belőle függőség
Sokan azonban hajlamosak belecsúszni a vásárlásfüggőségbe; a szakember szerint ennek elsősorban az az oka, hogy nehéz felismerni a különbséget az addikció és az örömszerzés között.
-A baj akkor kezdődik, ha ez a mechanizmus szélsőségessé válik és valaki eljut odáig, hogy már nem talál más eszközt ahhoz, hogy enyhítsen az őt ért stresszen. Amíg a vásárlás csak egy része, de nem az egésze a megoldásaimnak, addig kontroll alatt lehet tartani, de ezt a határt nagyon nehéz megtalálni és még nehezebb meghúzni – mondta a klinikai szakpszichológus. – Amikor már nem adaptív megoldási stratégia,
amikor már túlköltekezem fedezet nélkül, akkor komoly problémáról lehet szó.
A pénzhez való viszonyt érdemes kora gyerekkorban tudatosan kialakítani, megtanítani, hogy mire való pénz, milyen hatásai vannak az anyagiakhoz való rossz hozzáállásnak. Ha pedig úgy érzem, hogy nem tudok vele bánni, akkor érdemes elszámolást csinálni, akár naponta is, hogy tudatossá váljon és hogy lássam: mire mennyit költök. Ez ad egyfajta kontrollt az életünkbe, ami ezt lehet tanulni, akár úgy, hogy csinálok egy havi elszámolást, keretet, aminek a funkciója az, hogy tudatossá tegyen és nyoma is marad. Sok esetben a vásárlásfüggőség – mint minden egyéb addikció –
párkapcsolati problémákhoz, anyagi nehézségekhez vezet, amit minél tovább hagyunk kontrollálatlanul eluralkodni, annál rosszabb következményei lehetnek.
Ebben persze nyilván szerepet játszanak a modern kor vívmányai is: egyetlen kattintás, egyetlen csipogás, egy pillanatra odaérintett bankkártya vagy telefon és máris vásároltunk valamit. Ezekben az esetekben esélyt sem adunk magunknak, hogy átgondoljuk, hogy megengedhetjük-e magunknak az adott terméket, vagy szükségünk van-e rá.
Vásárlásterápia számokban
- A Pennsylvania Egyetem kutatásai szerint az emberek 62 százaléka vásárol különösebb ok nélkül, csak azért, hogy jobban érezze magát. A megkérdezettek 28 százaléka a kis és nagy ünnepeken egyaránt megajándékozza saját magát is.
- Egy ruházati termékeket gyártó cég felmérése szerint a megkérdezett felnőttek 96 százaléka vásárolt már csak azért, mert nem volt jobb dolga és fel akarta dobni a hangulatát. Ugyanez a szám a fiatalok körében kilencvenöt százalék.
- Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a megkérdezettek a vásárlást tartják a legjobb és legboldogítóbb kikapcsolódásnak. A válaszadók 39 százaléka első helyre tette a vásárlást, másodikra a testedzést és csak harmadikra az édességek habzsolását.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
