A kormány révén a közelmúltban közzétett új konvergenciaprogramból az derült ki. hogy 2024-ben magasabb, 6 százalékos inflációval kalkulálnak, így a 2024 januári nyugdíjemelés is ilyen mértékű, vagyis nagyobb lehet, mint a korábban becsült 4,8 százalékos inflációnak megfelelő mérték – írja a Portfolio.hu.
A jelentésben 2070-ig a nyugdíjkassza látványos redukálódását jósolja a kormány. Vagyis míg hosszabb távon a GDP arányában konkretizált nyugdíjbevételek szűkülhetnek, addig a nyugdíjkiadások nőhetnek a kormány feltételezése alapján.
Az előrejelzés szerint a 2019-es 7,7 százalékos GDP-arányos nyugdíjbiztosítási járulékbevételek arányszáma 2030-ra 7,4 százalékra csökken, és nem is lesz magasabb 2070-ig.
Az állami nyugdíjkiadások most látott 8-9 százalékos GDP-arányos értéke 2040-re 9,7 százalékra, 2050-re 11,2 százalékra, 2060-ra 11,9 százalékra, míg 2070-re 12,4 százalékra emelkedik.
A portál szerint mindez arra utalhat, hogy a nyugdíjkassza hiánya kirívóan felfúvódhat az elkövetkezendő évtizedekben – a 2040-es 2,3 százalékról 2070-re felugorhat 5 százalékra.
Arra, hogy miként tudja kezelni az aktuális kormány, három alternatívát is felvázolt a gazdasági portál, egyik sem mutat annyira jól:
- A nyugdíjkassza fenntarthatatlansága nem módosul, az állandóan újratermelődő hiányt a kormány a központi költségvetésből oldja meg, melynek következtében a költségvetésnek más kiadási célokat kell hanyagolnia, évről évre több száz milliárd forint értékben.
- A nyugdíjkassza kiadási oldalát kezdi el rendbe tenni a kormány, amelyre ígéretet már többször is. Itt sajnos szóba kellene jönnie a korábban már belebegtetett korhatáremelés is.
- A bevételeket helyreállítja a kormány: ez ugyanakkor a vállalkozások oldalán jelentene tehernövekedést, és szembe menne az elmúlt évek gazdaságpolitikai irányával.