A közelgő Gyermekkönyvek nemzetközi napja (április 2.) alkalmából több korosztályt is megcélzó könyvajánlókkal készültünk – a meseolvasás fontosságára hívjuk fel a figyelmet –, az 1-3 éveseknek szóló lapozókat és a 2-6 éves gyermekeknek ajánlott köteteket már bemutattuk, mostani összeállításunk az 5-8 éves korosztálynak szól olyan könyvekkel, amiket később is többször újraolvashatnak, és a felnőttek is igazán élvezhetnek.
Kerek élet fája
Bajzáth Mária mesekalendáriumát a kezünkben tartva az az érzésünk, hogy ez a kötet bizony sokat fog vándorolni, talán nem is lesz bérelt helye a könyvespolcon, mert hol a gyermek, hol a felnőtt szeretné majd újraolvasni. A mesepedagógus célja is ez: a Kerek élet fáját öröknaptárnak szánja, ami része lehet a családi, az óvodai, az iskolai életnek is. Ez a kötet ugyanis magyar népmesék és legendák gyűjteménye az ünnepeinkről, jeles napjainkról, népszokásainkról és hiedelmeinkről.
A szerző a négy évszakot alapul véve négy nagy egységre osztotta a kalendáriumot, a Tavasz, a Nyár, Ősz és Tél fejezetekhez három-három hónap kapcsolódik. Így például márciusban a madarak visszatérése kapcsán olvashatunk egy mesét egy félős kis fecskéről és a nagy madarakról, de ebben a hónapban az is kiderül, hogy miért hozza Sándor, József, Benedek zsákban a meleget. Áprilisban megtudhatjuk, hogy miért nem szabad vetni a bolondok napján, és mikor érdemes kincskeresésre indulni. Májusban, pünkösdkor szerepel az egyik kedvenc történetünk a könyvben, amiből kiderül, hogy miért is nincs lelke az ördögnek. De olvashatunk még Sárkányölő Szent Györgyről, Miklós püspökről, a mulatós kedvű szent Péterről, bölcs pásztorokról és fifikás királylányokról is.
“Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üressé vált formák, hanem megszületik az emberben az ünnepet teremtő erő és a valódi tartalom”- írja Bajzáth Mária a bevezetőben. Az ünnepek, jeles napok átélését segítik a kötet meséi, amit a szerző ötéves kor felett ajánl, és amikre gyönyörűen rímelnek Gyetkó Krisztina rajzai.
Lengemesék – Vilkó útra kel
Berg Judit népszerű Lengemesék-sorozatának folytatása a kötet, amiben Vilkó kalandjairól olvashatunk. A címből már sejthető a helyszínváltás, a Nádtenger történetének egy időszaka lezárult. Minden rajongó tudja – aki pedig most csatlakozik be a sorozatba, ne aggódjon, mert megismeri a történetet- , hogy a bátor lengefiú édesapja, Tóbiás évekkel ezelőtt nyomtalanul eltűnt. Füttyös Vilkó azonban híreket kap, amik alapján úgy tűnik, hogy apukája Afrikába került, ahonnan nem tud hazatérni. Vilkó ezért útra kel hátasrigóján, méghozzá legjobb barátja, Lile társaságában, hogy megkeresse Tóbiást Afrika ismeretlen vidékén.
A nagyon szerethető karakterek, az izgalmas kalandok a messzi vidéken nemcsak a kisiskolásokat, de a felnőtteket is éppúgy leköthetik, remek szórakozást nyújt a történet. A kötetet Takács Viktória illusztrálta, rajzai még inkább teljessé teszik a mesét.
Hagymakontyi küldetés
“Könyvet kedvelőknek kötelező!” – olvasható az ajánlás a borító hátoldalán, Simon Réka Zsuzsanna kötete ugyanis csupa kaland, amiben tényleg minden a könyvek körül forog, és tele van humorral. “Tudtátok, hogy a könyv az egyik legveszélyesebb fegyver? Na nem csak azért, mert okosabbak leszünk tőle, és nem is amiatt, mert fejbe vághatjuk vele a támadónkat. Egy igazán súlyos favicc felolvasása is komoly károkat okozhat – legalábbis a hagymakontyiak szerint.”
A kisiskolás könnyen rákaphat a történet ízére, és valószínűleg egyre inkább várja majd, hogy kibontakozzanak előtte a szálak. A Hagymakontyi küldetésben ugyanis kirabolják a könyvtártornyot, szőrén-szálán eltűnik a birodalom kedvenc írója, persze éppen akkor, amikor a király a szabadságát tölti, így aztán udvaribolondok, matrózok, kalózok és egy elszánt királylány ered a könyvek és írójuk nyomába.
A remek illusztrációkat Mészely Ilka készítette.
Balatoni kacsavész – Szörnyek és sellők
A Szívtelen Szörnyeteg megjelent a Balatonnál, és ahol ő megjelenik, ott kő kövön nem marad. A gonosz és a bandája rátelepedett a tóra, és azt hiszik, minden csak az ő kényelmüket szolgálja. Csupasszá teszik azt, aminek éppenséggel nem kellene csupasznak lennie, oda tesznek valamit, ahol semminek nem szabad lennie. A tó, a nád, a sás népe segítségért kiált. Jeney Zoltán meséje akár napjaink valóságában is játszódhatna – leszámítva, hogy a kacsák, őzek, halak és hattyúk is beszélnek – így garantált, hogy nemcsak a kisiskolást, de a felnőttet is leköti majd, ha együtt járnak a történet végére, ami – spoiler! – szerencsés véget ér Hany Istók, a Fertő tó fenegyerekének segítségével.
Lehetséges, hogy egy tündér megbetegszik? Hogy egy egész tó gyengélkedik? Hogy a kacsák kétségbeesnek? Mit keresnek sellők a Balatonban? És hogy kerül oda egy óriáspolip? Ez is kiderül a kötetből, amit Baranyai (B) András rajzai egészítenek ki.
Murci kandúr világot lát
“Mondd csak, megkérdezhetem, miért van cső a fejeden?” – Murci cicát idézzük a könyvből, aki megszeppenve nézeget egy elefántot – kiváltképp annak ormányát – a cirkuszban. Talán ebből már sejthető, hogy milyen élvezetes stílusban íródott Tóth Krisztina Murci kandúr világot lát című könyve és ahogy a szerző korábbi köteteiben is, olykor ebben is mondókás, verses párbeszédek zajlanak a szereplők között. Murci csupa olyan hétköznapi dolgot is átél a kalandjai során, ami a mesét olvasó, vagy hallgató gyermekekkel is megtörténhetnek, ezáltal még inkább bevonódhatnak a történetekbe.
Ahogy a leírásban is szerepel, Murci fáradhatatlanul fedezi föl új otthonát, és közben próbálja megérteni gazdái furcsa szokásait. Például miért tisztogatja Lili annyira gondosan a csizmáját december ötödikén este? Hogy kerül egy szépen feldíszített fa a szoba közepére? Mi a jó a tojásfestésben? És miért utaznak el az emberek nyáron vidékre, ahol olyan hatalmas, harcias állatok élnek, mint Bori kutya? Csak nem kerül bajba a bátor kis kandúr?!
A kötetet Timkó Bíbor rajzai színesítik, így nemcsak hallgatni és olvasni élvezetes a mesét, de a képek is lekötik a gyermekeket.