Melyik az eredeti? Híres festmények utánzatait generáltattuk a mesterséges intelligenciával
Az utóbbi időben többször beszámoltunk a ChatGPT-ről, ami egy olyan nyelvi modell, ami a mesterséges intelligencia segítségével gyakorlatilag bármilyen kérdésre képes válaszolni – épp ezért interjút is készítettünk vele, amiben meglepő válaszokat kaptunk. A mesterséges intelligencia azonban ma már nem csak különböző szövegeket, de képeket és videókat is képes elkészíteni pillanatok alatt, megdöbbentő eredménnyel. A Midjourney, ami ma már gyakorlatilag bárki számára elérhető, egy olyan program, ami mindössze pár parancs megadása után pár másodperc alatt alkot különböző képeket – természetesen figyelembe véve az elkészítendő képpel szemben támasztott elvárásainkat.
A program térhódítása tökéletesen bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése – legalábbis jelenleg – megállíthatatlannak tűnik és épp emiatt rengeteg kérdést vet fel. Ki alkotta meg valójában a képet? Hogy nyerhet művészeti versenyt egy gép által generált alkotás? Átveheti-e a művészek helyét, akár festészetről, építészetről vagy divatról van szó?Művészet-e egyáltalán, amit csinál? Ezekre a kérdésekre keressük a választ!
Amikor a mesterséges intelligencia nyer
Tavaly szeptemberben robbant a hír, hogy az amerikai Colorado állam éves vásárán egy olyan alkotás nyerte el az első helyezettnek járó díjat, amit a Midjourney alkotott meg. Az „űroperaszínház” névre hallgató alkotást Jason M. Allen készíttette a mesterséges intelligenciával. Az eset sokakból óriási felháborodást váltott ki, hiszen
ez volt az első olyan alkalom, amikor egy program által készített kép nyerte meg ezt a versenyt.
Az alkotó férfi ugyan a kép leírásába beleírta a Midjourney-t, mint alkotót, de a díjat odaítélő zsűri erről nem tudott és így hozta ki őt győztesnek. Ennek ellenére a verseny fővédnöke azt állította, hogy ha tudtak volna róla, sem döntöttek volna máshogy – és a művész sem bánta meg a tettét.
– Az elkészítési módot kritizálják, nem pedig magát az alkotást. Ha egy festő, fejjel lefelé készítené el a képét, miközben ostorral csapkodják, vajon őt is máshogy ítélnék meg, csak azért, mert ezt a technikát választotta? – teszi fel a kérdést a Vice cikkében a férfi. – Biztos vagyok benne, hogy hamarosan mindenhol lesz külön kategóriája a mesterséges intelligenciának is, de ez eléggé ellentmondásos. Gondoljunk csak bele:
hosszú évek óta használunk Photoshop-ot és más, a képeket befolyásolni képes programokat. Régen emiatt is háborogtak, ma pedig már a legtermészetesebb dolog a világon.
A kreativitás kérdése
A mesterséges intelligenciát a megjelenése óta sokan nevezik fenyegetőnek, különösen ha olyan munkákról van szó, amit a gépek is elvégezhetnek. Az emberek és a mesterséges intelligencia közti határt sokáig egyetlen szóval lehetett leírni, ez pedig a kreativitás volt. Mivel a kifejlesztett programok adatokból, számokból és már meglévő információkból dolgoztak, így a kreativitás, az önkifejezés, a szabad „gondolkodás” képessége hiányzott belőlük. Most azonban, a Midjourney és a hozzá hasonló programok megjelenése miatt úgy tűnik, hogy már ez sem igaz minden esetben.
– Nagyjából öt-tíz percet vesz igénybe, hogy megalkossa azt, amint mások heteket, hónapokat dolgoznak. És közben elveszik azt, amit mindig annyira emberinek és csak emberinek tartottunk: az alkotás képességét – idézi a Medium nevű lap Greg Rutkowski lengyel digitális művészt, aki egyszerre dolgozik számítógépes programokkal és hagyományos eszközökkel is. – Ha erre azt mondjuk, hogy fenyegeti a kreativitást, azzal nehéz lenne vitatkozni. De ez szerintem egyáltalán nem negatív, sokkal inkább pozitív, ami inspirálja az embert arra, hogy egyre jobb legyen.
A gép ember nélkül semmire nem képes – de ez fordítva nem igaz.
Munkácsy-festmények a mesterséges intelligencia „ecsetével”
Természetesen mi magunk is kipróbáltuk azt, hogy mire képes a Midjourney: mennyire képes egyedi alkotásokat létrehozni és mi történik vele, ha egy bizonyos, világszerte ismert művész stílusában várunk tőle alkotást. Az eredmények egyébként valóban megdöbbentőek: kipróbáltuk Salvador Dalí, Picasso, Vincent van Gogh és Munkácsy Mihály stílusát újraalkotni és bizonyos esetekben valóban nehéz megmondani a különbséget az eredeti alkotások és a mesterséges intelligencia képei között. A modell működése azon alapszik, hogy már meglévő képek információit gyűjti össze és igyekszik minél jobban követni a bevitt parancsokat.
A művészet halott?
Ez azonban felveti azt a kérdést, ami a legnagyobb vitákat szítja jelenleg a világhálón. Kié a kép? Van-e egyáltalán eredeti tulajdonosa? És ami a legfontosabb: azzal, hogy bárki használhatja a programot, vége a művészetnek?
Ugyanez, sőt, még sokkal durvább volt a reakció, amikor a fényképezés mindenki számára elérhetővé vált. Akkor is mindenki kongatta a vészharangot, hogy vége a művészetnek, nem lesznek többé festmények, a fotográfia pedig nem lesz művészeti ág
– idézi a Wired magazin Mario Klingemannt, aki digitális művészként dolgozik. – Ez sem akkor, sem most nem fog bekövetkezni. A mesterséges intelligencia által generált képekre duettként érdemes gondolni. A megfelelő parancsokat nem mindenki tudja megadni, nem mindenki képes egy számítógép előtt ülni napi 20-22 órát, hogy a legjobb eredményt érje el.
A cikk kitér arra is, hogy jelenleg a jogi szabályozás nem tisztázott és ahhoz, hogy egy ilyen, forradalmi változást a jog nyelvére is le lehessen fordítani, hosszú időre van szükség. A szabályozás azért is nehéz kérdés, mert bár a mesterséges intelligencia minden esetben már meglévő alkotásokat vesz alapul, de a végeredmény soha nem egy-az-egyben másolata az eredetinek. Egyébként kulturális értelemben sem állja meg a helyét a feltételezés, hogy a képgeneráló programok értelmetlenné teszik a művészetet. A festészet, az építészet, a költészet, az irodalom – mind-mind évezredek óta velünk vannak, szükségünk van rájuk, elképzelhetetlen nélkülük az élet.
Egy új önkifejezési forma megjelenése nem teszi semmissé azt, amit az emberiség elért a története során. Maximum demokratizálja a művészetet.