Fotó: Getty Images
Kényszerű módon súlyos döntés előtt állnak a hazai kertészetek, melynek hatására eltűnhet a magyar krumpli karácsony után A rendkívüli módon megugró energiaárak folytán sokan közülük inkább minél hamarabb piacra vinnék az áruikat. Mindennek hátterében a jelentősen megnövekedett betárolási költség áll, amely a következő hónapokban már folyamatosan növeli terheiket. Emiatt 2022 végére eltűnhetnek a kínálatból a hazai gyökérzöldségek, a hagyma és a burgonya is.
Ezzel kapcsolatban a Vg.hu megszólaltatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetőjét, Ledó Ferencet. A szakember elmondta: télen mindig drágábbak a zöldségek, ekkor ugyanis már a tárolás költségét is bele kell kalkulálniuk a kertészeknek az átadási árakba.
A helyzet jelenleg a növekvő energiaárak miatt kifejezetten kritikus Ledó szerint, mivel a termelők közül rengetegen úgy dönthetnek, nem éri meg raktározni a terményt, inkább közvetlenül a földek mellől, a betakarítást követően eladják azt.
Most mindenki szabadulna az árutól, de az egyszerű tárolókban karácsonyig lehetnek csak minőségveszteség nélkül eltartani a zöldségeket. Ezt követően azonban már speciális hűtőtárolóra van szükség ahhoz, hogy a termék megőrizze a minőségét. A magyar krumpli így év végen akár el is tűnhet a boltokból.
Jelentősen megnőtt a szegény nyugdíjasok szám 2010-hez képest
Kifejezetten nagymértékben nőtt a szegénységben élő nyugdíjasok száma és aránya az elmúlt 12 évben – adta hírül az Mfor.hu a Központi Statisztikai Hivatal Háztartások életszínvonala című kiadványára hivatkozva.
A statisztika azon személyeket tartja relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a bevétele nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. Ez 2021-ben 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Így aki ettől kisebb havi összegből élt, az statisztikai értelemben szegény.
2021-ben a nyugdíjasok közül 259 610 személy tartozott ebbe a kategóriába. 2010-hez hasonlítva ezt a számot kiderül, akkoriban a jövedelmi szegények száma a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt, ami 110 835 embert jelentett.
Magyarországon is beindulhat az ár-bér spirál láncreakciója?
A kialakult gazdasági helyzetben egy olyan fogalom jöhet szembe, amellyel még nem igazán találkozhatunk idehaza, de ebben az inflációs helyzetben lassan fenyegetővé válhat.
Ez pedig az ár-bér spirál, amely definíciója szerint akkor jön létre, amikor a nagyobb fogyasztói árak arra ösztönzik a munkaerőt, hogy magasabb fizetést követeljenek, ami ugyanakkor növeli a költségeket és még feljebb tornázza az árakat, ami végül egy gazdaságilag nem kívánt körforgást indít el.
A Penzcentrum.hu szerint ezt sajnos elősegíteni látszik az infláció is, amely itthon szeptemberben pedig már az összes várakozást meghaladó mértékű volt, hiszen 20,1 százalékkal került többe minden a 2021-es árakhoz képest.
Mindemellett a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 273 500 forintot tett ki. Ez 16,3 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához.
Van egy, minden háztartásban fő helyen lévő termék, ami alig drágult egy év alatt
Miközben az infláció az egész világon kőkeményen robog, van egy általános árucikk, aminek kevésbé emelkedett az ára az elmúlt esztendőben. Ez pedig nem más mint a televízió, amelyből egyébként idehaza is egyre többet vesznek nagyobb nemzetközi futballesemények környékén – írja a Penzcentrum.hu, amely több műszaki áruházláncot is megszólaltatott cikkében.
Az eMag szerint a televízió-gyártók még az árfolyamveszteséget is hajlandóak bevállalni, csakhogy ne veszítsenek piacot. A cégnél a tavalyi év hasonló időszakához képes összesen 14 százalékkal emelkedtek a tévék eladási átlagárai, miközben 20,1 százalékos volt az átlagos infláció Magyarországon. Nagyon hasonló tendenciákról számolt be a Media Markt is: itt ugyanúgy megemlítették az óvatos árképzést, már ami az árfolyamváltozásból fakadhat.
A csehek nem kímélik a bankokat, de még az energiacégeket sem
Csehország kormánya közel 85 milliárd korona költségvetési bevételt remél jövőre már a három évre bevezetni kívánt különadótól. A Portfolio.hu beszámolója szerint a 2018-2021 közötti évek átlagos nyereségének 120%-át meghaladó nyereségre vetné ki Prága a 60%-os különadót, amely a meglévő 19%-os társasági adóhoz jönne hozzá a bankszektorban és az energiaszektorban.
2023-ban tehát 85 milliárd korona (1500 milliárd forint) folyhat be az új adónemből, viszont a következő két esztendőben ennél kisebb bevételre számítanak. A cseh kormány még ezzel a plusz bevétellel együtt is a GDP 4%-a körüli központi költségvetési hiányra számít jövőre.
Ausztria már 2023-tól leszabályozná az olajjal és gázzal üzemelő fűtőberendezéseket
Az osztrák kormány a jövő évtől be akarja tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések használatát, ezeket 2025-ig a régi olaj- és szénfűtőberendezéseket klímabarát lehetőségekkel kívánja helyettesíteni – írta az Euractiv.com cikkére hivatkozva a Bitcoinbazis.hu.
Ez azonban nem feltétlenül lesz egyszerű, mivel a fentiek véghezviteléhez Ausztria parlamentjének legalább kétharmados többséggel el kell fogadnia az indítványt. Mindezt azért, mivel a törvénytervezet alkotmánymódosítást is igényelne.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
