Ha egy külföldinek megemlítjük, hogy Magyarországról jöttünk, három dolog szinte biztos, hogy eszükbe jut majd: Puskás Öcsi, 1956 és természetesen Rubik Ernő világszerte ismert találmánya, a bűvös kocka néven piacra dobott, később Rubik-kocka néven hírnevet szerző egyszerű, mégis borzasztó szórakoztató játék.
Valószínűleg maga Rubik Ernő, aki a héten ünnepli a hetvennyolcadik születésnapját, sem sejtette építészmérnöki diplomával a zsebében, hogy egy nap az egész világ ismerni fogja a nevét. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy bár kétségtelen, hogy minden idők egyik legszórakoztatóbb és legnagyobb darabszámban eladott játékát sikerült megálmodnia,
a Rubik-kocka a megszületésének időpontjában nem volt más, mint egy egyszerű szemléltetőeszköz egyetemista diákoknak.
A bűvös kocka megalkotásakor Rubik Ernő ugyanis egyetemi tanársegédként dolgozott és a diákok tanulását megkönnyítendő hozta létre a kockát – a cél az volt, hogy minél jobban és látványosabban szemléltesse a testek térbeli mozgását. A tárgy, aminek a prototípusa 1974-ben, 48 évvel ezelőtt született meg, azonnal elnyerte a diákok tetszését és az örökké kíváncsi, nyughatatlan feltaláló egy évvel később már be is adta a szabadalmat a bűvös kockára. Ehhez a tervező hazai gyártót keresett és két év múlva, 1977-ben már a magyar boltok polcain volt a játék.
Annak ellenére, hogy Rubik túl nehéznek tartotta a feladványt ahhoz, hogy széles körben népszerűvé váljon a kocka, az emberek úgy vették, mint a cukrot – és ebben semmi túlzás nincs. 1980-ban aztán az amerikai Ideal Toys megvásárolta a szabadalmat és innentől kezdve a kocka története egyrészt a legnagyobb hazai sikertörténet, másrészt pedig egy világot átformáló utazás kezdete.
A kockából a mai napig megközelítőleg 450 millió darabot értékesítettek, amivel minden idők legtöbbet eladott játéka lett
és azon kevesek egyike, aminek még a pandémia alatt is sikerült növelnie az eladásait.
Játékból versenysport
A játék – annak ellenére, hogy egyáltalán nem ez volt Rubik Ernő fejében a megalkotáskor – pillanatok alatt versengésre késztette az embereket és elkezdték összemérni a tudásukat, hogy milyen gyorsan képesek kirakni a kockát. Rubiknak egyébként a saját elmondása szerint az első alkalommal ehhez nagyjából egy hónapra volt szüksége.
Az első bajnokságot 1982-ben június 5-én rendezték meg Budapesten, amit a vietnámi-amerikai Minh Thai nyert meg, 22,95 másodperces eredménnyel.
A férfi később még könyvet is kiadott a kocka helyes kirakásának technikájáról, Nyerő megoldás címmel.
A világbajnokságot 2003 óta kétévente megrendezik és szinte minden alkalommal újabb és újabb világbajnokot is avatnak az esemény során. Jelenleg a világon a leggyorsabb – az eredeti 3*3-as kocka tekintetében – nem más, mint a kínai Yusheng Du, a maga 3.47 másodperces rekordjával. Fontos hozzátenni, hogy ez csak az eredeti kocka nehezítés nélküli kirakására vonatkozik.
Ahogy ugyanis egyre népszerűbbé vált a játék, úgy lett egyre szerteágazóbb a belőle kialakult sport is: ma már lehet versenyezni bekötött szemmel, víz alatt, 9*9-es, sőt még ennél is több darabból álló kockával is. Rubik Ernő egy, a 24.hu-nak adott interjújában elárulta, hogy csodálja azokat, akik versenyszerűen űzik a Rubik-kocka kirakását, amihez elképesztő szellemi és fizikai állóképesség is szükséges, még ha sokan ezt meg is kérdőjelezik. Ezen felül azt is elárulta, hogy nem zárkózna el attól sem, sőt támogatja, hogy az egyelőre „csak” világbajnokságokon megjelenő játékból hamarosan olimpiai sportág legyen. Sőt,
ma már a világ különböző tehetségkutatóinak színpadán is egyre gyakrabban látunk fiatalokat és időseket, akik a kocka kirakásával szállnak versenybe.
Fotó: Getty Images
Érdemes azonban itt megjegyezni azt a tényt, hogy hiába a lenyűgöző, alig négy másodperces világrekord, ez meg sem közelíti azt a teljesítményt, amire egy, kifejezetten erre a feladatra kifejlesztett robot képes – neki mindössze 0.38 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy megoldja azt a feladványt, amin Rubik Ernő annak idején egy hónapon át gondolkodott.
A kocka hagyatéka
A Rubik-kocka a gyorsan jött népszerűségének köszönhetően nem csak azoknak a szívét hódította meg, akik a nehéz feladványt és annak a megoldását keresték benne, de a médiába, a populáris kultúrába is kiradírozhatatlanul beleivódott. Az elmúlt évtizedek alatt több tucatnyi filmben és sorozatban felbukkant már Rubik Ernő találmánya, hol kisebb, hol nagyobb jelentőséggel: a Snowden című filmben Nicolas Cage karakterének például egész gyűjteménye van különböző méretű és nagyságú Rubik-kockákból, de a szemfüles nézők a Pókember-franchise legutóbbi részében is elcsíphetik a találmányt. Sokak kedvenc animációs filmjében, a WALL-E-ben pedig az egyik legfontosabb tárgyként szerepel a kocka, ami nélkül az egészestés mesének sem lenne happy endje.
Ezen felül az évek során a divatban, táskákon, pólókon, gyakorlatilag mindenhol szembejött velünk a Rubik-kocka, mindig emlékeztetve minket arra, hogy igenis van mire büszkének lennünk. 2005-ben egy francia művész például minden idők legismertebb alkotásait gondolta újra, mégpedig úgy, hogy mindet különböző méretű Rubik-kockákból rakta ki.
A találmány negyvenedik évfordulójára a Liberty Science Center és a Google közösen egy olyan kiállítást hozott létre, aminek a részeként – megünnepelve Rubik Ernő születésnapját – a Hudson folyón, a Szabadság-szobor szomszédságában vízre engedtek egy óriási felfújható Rubik-kockát. Bár tény, hogy mi ilyen ajándékkal nem tudunk szolgálni a korszakos feltalálónak, mégis fontosnak tartottuk megemlékezni a hagyatékáról, amire méltán lehetünk büszkék.