A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum, Magyarország vezető követeléskezelő vállalatának negyedéves lakossági fizetőképességi jelentése részletesen elemezte az inflációt és annak hatásait, mivel jelenleg ez befolyásolja leginkább a családok fizetőképességét – írja a Store Insider. 2022 első negyedévében javult ugyan a háztartások pénzügyi egyensúlya, de ha marad a mostani tendencia, akkor ez változhat.
Az év elején folytatódott a magyar gazdaság kilábalása a koronavírus-válságból, ami magával hozta a bérek növekedését is. Az inflációs adatok alapján azonban hamarosan megfordulhat a tendencia
– mondta Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója.
A magyarországi áremelkedésa kormány és a jegybank laza pénzpolitikája miatt már évek óta az egyik legmagasabb az Európai Unióban – emlékeztetett Deszpot Károly. Az infláció már 2020 januárjában 4,7 százalék volt, tavaly decemberben elérte a 7,9 százalékot, majd idén márciusban pedig a 8,5 százalékot, ami tizenöt éves csúcsot jelent.
A mostani emelkedés mögött a forint gyengülése is áll, valamint az orosz-ukrán háború is hatással volt rá.
A GKI szerint a magyar cégek mintegy 70 százaléka már februárban áremelésre kényszerült.
A magas infláció csökkenti a lakosság fizetőképességét, hiszen a kiadásaik gyorsabban nőhetnek, mint a bevételeik. Az idei első negyedév végére az inflációt 8-10 százalékra várják, ami a családok pénzügyi helyzetének romlásához vezethet. Deszpot Károly szerint jó esetben is csak 2022 második félévében indulhat meg az infláció érezhető csökkenése.
Az infláció komoly problémát okoz az országnak, bár a május végén bejelentett különadók rövid távon szintén hozzájárulhatnak az áremelkedéshez, éves viszonylatban azonban stabilizálhatják a fogyasztói árakat, a következő évben pedig csökkenthető az infláció mértéke – olvasható a cikkben.