Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A kitűnő minőségű tormából a húsvéti ünnepi asztalra is bátran válasszuk a hazait – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az agrarszektror.hu-n megjelent cikk szerint Magyarországon 2021-ben közel 1267 hektár területen folyt a torma termelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak.
A legfrissebb adatok alapján így az előző szezonban több mint 12 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki.
Bár a hazai felhasználás jelentős, a legtöbb tormát Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba exportáljuk, jellemzően friss, lédig formában – derül ki a cikkből.
A jól ismert reszelt változatán túl (amelyet húsvétkor előszeretettel vesznek a vásárlók) savanyított és ecetes tartósított készítményekhez, így például uborkához, káposztához, céklához, vegyes vágotthoz, paprikához és csalamádéhoz ízesítőként is használják.
A torma Magyarországon őshonos növény, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében – Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében – található a termőterület 98%-a, amely több száz családnak biztosít megélhetést.