“Egyértelmű, hogy ukrajnai helyzet kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztási cikkek piacát is, hiszen már rövid időn belül drágulás figyelhető meg, elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál. Utóbbinál már látjuk is a változásokat, az élelmiszereknél a hatás majd később várható” – nyilatkozta a Startlapnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette, elképzelhető, hogy egyes higiéniai termékeknél, vagy iparcikkeknél is számíthatunk problémákra.
Ellátási hiány nem, árnyomás várható
Áruhiány nem lesz, mint a főtitkár fogalmazott: a magyar élelmiszeripar, agrárium és a kereskedelem van olyan erős, hogy ezzel nem kell számolnunk. Az árnyomás ugyanakkor egyes termékeknél sokkal erősebb lehet, mint eddig, ez kedvezőtlenül hathat majd a piacra. “De ne szaladjunk ennyire előre, mert az egyik oldalról vannak a látható, rövid távú hatások, a másik oldalról azonban teljesen bizonytalan, hogy milyen időtávon húzódik el ez a háború, és meddig hat ez a feszültség” – tette hozzá.
Szerdai hír, hogy a literes, jó minőségű étolaj ára akár az ezer forintot is megközelítheti az árstop májusi megszűnése után. Ugyanis Ukrajna a napraforgó egyik legnagyobb exportőre a világon, a háború pedig komoly gondokat okozhat a termelésben, és szűkös kínálat felhajthatja az árakat.
Az egy hónapos árstop hatásai
Az étolajra és további hat alapvető élelmiszerre egy hónapja vezettek be kormányzati árstopot, az OKSZ főtitkárát az elmúlt időszakról is kérdeztük. “A vásárlói oldalról egyértelműen kedvezőek a tapasztalatok – ugyan országos, átfogó adatokat, statisztikákat egyelőre még nem látunk, de a kedvező fogadtatás kitűnik azokból az irányzatokból, amikről a kereskedők tájékoztatást adnak” – tudatta Vámos György.
“Az árstopnak természetesen van egy olyan hatása is, hogy az adott termékekre a tavaly októberi átlagár alkalmazása veszteséget jelent a kereskedők számára. Valamilyen módon ezt mindenki megpróbálja ellensúlyozni, például elhalaszt egy beruházást, ami költségcsökkentést jelent, vagy úgy formálja az árpolitikát, hogy az árstopos alapvető élelmiszerekhez hozzákapcsol egyéb akciókat, ezáltal növelheti a forgalmát.
Nyilván, az is benne van a lehetőségek tárházában, hogy megpróbálják emelni olyan termékek árát, amit a vásárló el is fogad. Ez nagyon nehéz, hiszen jelentős, erős ütemű a drágulás, és ilyenkor a boltokban mindenki árgus szemekkel figyeli az árakat, tehát nagyon megfontolt árpolitikára van szükség a kereskedők részéről. Ugyanakkor, minél kisebb egy bolt, annál szűkebb a mozgástere abban, hogy a hatósági áras cikkek veszteségét ellensúlyozni tudja, az ő helyzetük nehezebb”- hallhatjuk.
Felpörgött a kiskereskedelmi forgalom
“A február az elmúlt években a januárral együtt a két legkisebb forgalmú hónap volt, ez biztos, hogy most változni fog. A február erősnek ígérkezett, és ugyan a Központi Statisztikai Hivatal adatait csak később látjuk, a vállalkozások jelzései azt mutatják, beigazolódtak a várakozások – mondta Vámos György. “A SZÉP-kártya egy lökést adott az élelmiszervásárlásoknál, erre szükség is volt, hiszen a legutóbbi inflációs adat 10, 1 százalékos mértéket jelzett, ennyivel nőtt az élelmiszerek ára tavaly januárhoz képest.
Ugyanakkor a családok olyan nagyságrendű többletjövedelemhez jutottak, amik mellett könnyebben tudtak költekezni. Az egyszeri juttatások, a gyerekeseknek járó szja-visszatérítés, vagy a 13. havi nyugdíj miatt a februári vásárlóerő sokkal nagyobb volt, a minimálbér-, illetve a nyugdíjemelés hatása pedig egész évben kitart.”