A pandémia alatt visszaesett a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság a lakosság körében, ezért az Italos Karton Egyesülés megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a magyarok szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási szokásai. Azt is górcső alá vették, hogy az italoskarton, mint fenntartható csomagolási forma, hogyan teljesít a többi csomagoláshoz képest, figyelembe véve az egyszer használatos műanyagpalackok használatára vonatkozó szabályok jövőbeni szigorítását, például kötelező hasznosítási százalékokat.
Tudjuk, de nem csináljuk
A felmérés rámutatott arra, hogy noha elméletben jók vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésben, a gyakorlatban kevésbé jelenik ez meg. A megkérdezettek továbbra is a papírt (90%) és a műanyagot (92%) gyűjtik leginkább szelektíven – ez utóbbin főként PET palack, nejlon zacskó, hulladék értendő. A műanyagokat például a magyarok mindössze 35-40 százaléka különíti el, így megállapítható, hogy bár a hajlandóság elméletben megvan, ez a gyakorlatban még nem jelenik meg. Míg az EU-ban az italoskartonok 49 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ugyanez az arány mindössze 20-23%, ráadásul ez a szám évek óta stagnál – írja a MárkaMonitor.
Szerencsére nagy az érdeklődés itthon a szelektív hulladékgyűjtés iránt, egyre tudatosabbak az emberek, viszont még bőven van hova fejlődnünk.
Egyre népszerűbbek a hulladékudvarok is – a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, pedig tavaly ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. A magyarok 96 százaléka egyébként lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe az italos karton esetében, ezzel hatákonyabbá téve a gyűjtést.
A környezetbarát csomagolások valós alternatívái lehetnek a nem újrahasznosítható alternatíváknak – sokakat a drágább ár sem zavarja. A válaszadók többsége akár 5-10 százalékkal is magasabb összeget fizetne a zöld csomagolásért, sőt, minden huszadik megkérdezett akár 25 százalékkal magasabb árat is elképzelhetőnek tartana. Az egyszer használatos műanyag bevásárló szatyrokat 65 százalékban szövetre, 13 százalékban pedig a papír bevásárlótáskára cserélték, így emiatt nincs hiányérzet, a legkevésbé pedig a műanyag szívószál és a léggömb rögzítő pálcika hiányát érzik a megkérdezettek. Üdvözlik a papírból készült megoldásokat, ráadásul tisztában vannak vele, hogy ennek kicsi az ökológiai lábnyoma, hová kerül az újrahasznosítás során és mi készül belőle.