Kritikus helyzetben a hazai sertéságazat: a magyar termelők hónapok óta veszteségesek, a bérek és a rezsik pedig csak emelkednek. Drasztikusan megemelkedett takarmányárak is elképesztően összezavarták és felbolygatták a globális és az európai piacot. A kialakult árak mellett a magyar sertéstenyésztők tömegei gondolkodnak azon, hogy abbahagyják tevékenységüket – írja az Agrárszektor.
Elkél a segítség
A 2002 és 2020 közötti időszakban fel-alá ugráltak az árak: 2018-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára 363 forint volt, 2019-ben viszont már 445 forint, míg 2020-ban (előzetes adat alapján) 442 forint volt. A 2003 és 2006 közötti stabilitás 2007-ben megszakadt, nagyot esett vissza ár, azóta pedig csakis emelkedés tapasztalható. Ami a kivitelt illeti, a KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 9 százalékkal 21 ezer tonnára csökkent, a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 10 százalékkal (104 ezer tonnára), értéke csaknem 4 százalékkal nőtt az idei év első nyolc hónapjában. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították, ám az olaszokhoz 34, a horvátokhoz 27 százalékkal csökkent a kivitel.
A sertéshúsimport volumene 3 százalékkal kevesebb, 85 ezer tonna volt, értéke 19 százalékkal csökkent. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 441 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 októberében, ami 6 százalékos mérséklődést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest – jegyzi meg a portál. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára közel 12 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban.
A segítség nem marad el, hiszen az agrártárca a kamatok és egyéb költségek teljes összegét átvállalja a termelőktől, elérhetővé válik a megnövekedett termelési költségek miatt nehéz helyzetbe került sertéstartóknak kialakított kedvezményes hitelkonstrukció.