A Takarékossági Világnap közel 100 éves múltra tekint vissza: a világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a Takarékosság Világnapját. A Takarékbankok Világszervezetének (World Savings Banks Institute, WSBI) legfőbb célja a tagok képviselete a nemzetközi szervezeteknél, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank vagy az Európai Unió.
A nemzetközi szervezetnek jelenleg több mint 80 országban vannak tagszervezetei.
Hogyan takarékoskodunk?
Ha valami, akkor ez az, amit nem lehet elég korán kezdeni. Valószínűleg mindenki emlékszik gyerekkorából a malacperselyére, amiben szorgosan gyűjtötte az szülőktől, nagyszülőktől kapott aprópénzt, hogy aztán azon megvegye a régóta áhított játékát. Ez persze nem feltétlenül volt malac formájú, lehetett egy fém doboz vagy egy dunsztosüveg, egy dolog viszont biztos: hosszú hetek, hónapok szorgos gyűjtögetése után mindennél jobb érzés volt felnyitni. Ennek köszönhetően sokan már gyerekként megtanultak tartalékolni, követték az ősök példáját, és nem szórták a pénzt eszeveszettül. Manapság már sajnos nem ez dívik – jól ismerjük a kifejezést: impulzusvásárlás.
Megveszünk mindent, ami a szemünk elé kerül, a megtakarítások, a gyűjtögetés a háttérbe szorul – sajnos ezzel együtt a tárgyaink is pillanatok alatt elértéktelenednek. Már kikopik az az óvás, féltés, amit a régóta áhított, gyűjtögetéssel megszerzett dolgaink iránt tanúsítottunk egykor, hiszen majd lesz másik. Egymás után vesszük a kacatokat, előbb-utóbb pedig minden a szemétben landol. Akik spórolnak, közülük a legtöbben lakásra, utazásra tesznek félre több-kevesebb sikerrel, ám igazán égetővé akkor válik a takarékoskodás, amikor megszületik a trónörökös – hiszen ki ne szeretné bebiztosítani a jövőjét, ahogy tudja -, vagy akkor, amikor az ember ráébred, közelegnek a nyugdíjas évek.
Az OTP Bank 2011-es kutatása szerint a megkérdezettek 58 százaléka készít ugyan számítást a bevételeiről és a kiadásairól, de csak egy hónapra előre. Ami a hosszabb távot illeti, 1 évre előre a válaszadók 26 százaléka, 5-10 évre 8,évtizedekre előre pedig csupán 4 százalék gondolkodik. A megfelelő megtakarítási forma kiválasztásához azonban nem csak az időtartamot, hanem a célt is érdemes megálmodni. A kutatás ezen a területen sem hozott sokkal jobb eredményt: a válaszadók 63 százalékának nincs olyan célja, amire hosszabb ideje, hónapok vagy évek óta takarékoskodna.
A váratlan helyzetekre szóló megtakarítást tartják a legfontosabbnak a megkérdezettek, de ténylegesen csupán 28 százaléknak van vésztartaléka és további 21 százalék tervezi, hogy ilyen céllal tegyen félre pénzt.
Az életbiztosítás után a leggyakoribb forma a lekötött bankbetét: ennek az egyszerű megtakarítási formának a népszerűsége a válság időszakában tovább nőtt, és akkoriban azt is megfigyelték, hogy azok terveznek újabb megtakarítási formákat, akik már alapjáraton rendelkeznek valamilyennel. A legtöbben a családjukért, egészségükért, önmaguk képzéséért takarékoskodtak, és az is nagy szerepet játszott, hogy borúsan látták a jövőt. Összességében az OTP Öngondoskodási index értéke 36 pont, ami egy kettes alának felelne meg – röviden tehát volt hova fejlődnünk.
De fejlődtünk az évek alatt?
Nem kimondottan – legalábbis a 2019-es adatok nem ezt támasztják alá. 2016 környékén volt a csúcs, ám azóta évről évre trendszerűen csökken az OTP Öngondoskodási Index értéke. A tudatosság háttérbe szorult, a pénzügyi ismeretek elég kezdetlegesek, és az akkori megkérdezettek közel fele (45%) legalább időnként otthon tartja a megtakarítását. A kutatás eredményeit alátámasztják az MNB adatai is:
akkoriban több mint 6000 milliárd forint a forgalomban lévő készpénzállomány, ebből mintegy 4900 milliárd forint a háztartásoknál volt – ez az összeg mintegy negyede a háztartások által betétben és értékpapírban tartott közel 22.000 milliárd forintnyi megtakarításnak.
Az otthon tartott pénz fő indoka az volt: mindig legyen kéznél, ha bármi történne.
A hosszú távon készpénzben tartott megtakarítás értéke azonban folyamatosan csökken, inflálódik, akár el is tűnhet, sőt, a könnyű hozzáférhetőség akár meggondolatlan pénzügyi döntésekhez, túlfogyasztáshoz is vezethet. Abban az időszakban a megkérdezettek több mint harmada (37%) rendelkezett váratlan helyzetre félretett megtakarítással. A cél igencsak eltérőnek bizonyult: míg a huszonévesek számítástechnikai eszközeik (főleg telefonjuk) meghibásodásától tartottak, a családalapítás előtt állók (30-45 évesek) a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra szánt összeget tartották maguknál, a 60 évnél idősebbek pedig egészségügyi ellátásukat tervezték finanszírozni az otthon tartott pénzből. A megkérdezettek mindössze ötöde (19%) tudott volna kifizetni váratlan helyzet esetén legalább félmillió forintot. A mindennapi célok megvalósítása került fókuszba, ám a jó hír, hogy azért kis változás történt. A korábbi 41 százalékról 44 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással. A legnépszerűbb megtakarítási termékeknek továbbra is a lakástakarék-pénztári és nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint az életbiztosítások és a lekötött betétek bizonyultak.
Aztán jött 2020 és a járványhelyzet…
2020-ban vélhetően a koronavírus járvány hatásának is betudhatóan ismét téma lett a takarékoskodás és öngondoskodás a közbeszédben. Sajnos egyértelműen kirajzolódott: kevesebb jut az öngondoskodásra járvány idején, pedig éppen most jönne jól a megtakarítás. A kutatás eredményei alapján jelentős (42 százalék) azoknak az aránya, akik úgy gondolkoznak a jelenlegi, sok esetben kiszámíthatatlan helyzetben, hogy a mostaninál több pénz felhalmozása hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentene a számukra. Ugyanakkor éppen a nehézségeik miatt nem tudják növelni a félretett összeget: a korábbinál többet mindössze 100-ból 9-en kezdtek megtakarítani, főleg azok, akik eleve jobb anyagi körülmények között élnek. A válaszadók többségének (62 százalék) nem változott, 35 százalékának azonban romlott az anyagi helyzete a járvány miatt. Az utóbbi csoportba tartozók nagyobb részének (58 százalék) elegendő volt lemondani valamilyen korábban eltervezett nagyobb kiadásról, hogy áthidalja a nehézségeket, de a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy ehhez a megtakarításaira is szükség volt – áll a tavalyi OTP Öngondoskodási Index felmérésben.
Leggyakrabban (az esetek 87 százalékában) a készpénzben őrzött tartalékot használták fel. A válaszadók 8 százalékának a megtakarítási termékben tartott pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.
Egy év alatt 45-ről 49 százalékra nőtt a rövid és hosszabb távra pénzügyi tervet készítők aránya, a 2019-es adatokhoz képest 1 ponttal, 35-re emelkedett az OTP Öngondoskodási Index főátlaga 2020-ban. Sajnos abban nincs változás, hogy évről évre növekszik a megtakarításaikat részben vagy egészben készpénzben tartók tábora. Az első csoportba 2018-ban a megkérdezettek 41, 2019-ben a 45, idén a 47 százaléka tartozott. Akik csak készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk a már említett indokkal támasztja alá a választását. Kíváncsian várjuk, mit hoz a második járvánnyal átitatott év.
Tipp: Nemcsak kisebb-nagyobb összegek rendszeres elkülönítésével, hanem egyszeri bevételekkel is érdemes megtakarításba kezdeni, vagy a meglévő megtakarításokat kiegészíteni. Ilyen lehet például a személyi jövedelem adó visszatérítés, vagy egy év végi jutalom, ezek jó lehetőségek arra, hogy kicsit gondoskodjunk a jövőről!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Durva drágulást jelentett be az OTP - a számlák, a...
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
