A G7 másfél éve kialakított egy 42 állandó elemből álló havi fogyasztói kosarat, melynek segítségével most összevetették a magyar árakat egy konkrét külföldi példával. A Lidl egyik franciaországi boltjában levásárolták ugyanazokat a termékeket, amelyeket 2020 januárja óta minden hónapban virtuálisan Magyarországon is megvesznek. Ez 80%-ban sikerült is, azonban akadályba ütköztek: a francia Lidl választéka olyannyira eltér a magyartól, hogy ott csak 80 százalékban találtak elfogadható összehasonlítási alapokat. Ezel közé tartozik például:
- a 22 forintos magyar kifli és zsemle – ezeknek nincs árban és minőségben hasonló francia pártja
- a tv (tölteni való) paprikát és fehérrépát sem találni a francia polcokon
- az ottani sertéshúskínálatnak nem része a darált hús, marhából találtak
- a rögös túró – mint hungarikum – helyettesítőjére sem találtak semmit
A módosításokkal kialakított kosárba olyan alapélelmiszerek kerültek, amelyek vagy egy az egyben, vagy „lényegileg” megegyeznek. Lényegil alapon az itthoni (legolcsóbb) félbarna kenyeret francia megfelelő híján az ottani legolcsóbb bagettel helyettesítették, a Fromage Blanc került a francia kosárba a magyar tejföl helyett (előbbi zsírtartalma 30, utóbbié 25 százalék volt, és a magyar kakaós csigát a francia belga tekerccsel tudták összevetni.
A trappista sajt szintén felejtős a francia Lidlben, ezért az ottani „belépő szintű” tömbsajtot, a maasdamot vásárolták meg (de ebben az esetben ugyanezt a maasdamot tették a magyar kosárba is, csakhogy az itthon jóval drágább, mint a trappista). A másik a friss tej, amelynek 2,8 százalékos zsírtartalmú verziója Franciaországban nem volt a boltban, ezért az ottani 3,6 százalékost tették a kosárba, a magyar 2,8-asat pedig 3,5-ösre cserélték – írja a G7.
Így összességében a három közelítésen kívül (kenyér, tejföl és kakaós csiga) minden esetben ugyanazt az alapterméket hasonlították egymáshoz, és így állt össze a 33 terméket tartalmazó bevásárlólista. A francia adatokat 350 forintos euróárfolyammal átszámolták. Az összehasonlításból kiderült:
a 33-ból összesen kilenc olyan terméket találtak, amely Franciaországban olcsóbb volt (akció nélkül, a rendes árakkal számolva). A francia vásárlónak tehát abszolút értékben is olcsóbb a Lidlben a vaj, a tejföl, a paradicsom, az alma, a kávé, a spagetti, a vöröshagyma és a maasdam sajt, mint a magyarnak itthon.
A termékek többségénél a francia árak jóval magasabbak, ezért nem meglepő, hogy ha a fenti bevásárlólista teljes költségét nézzük, a magyar 14 393 forint helyett Franciaországban 19 865 forintnak megfelelő eurót kell a kasszánál fizetni – ebből a felmérésből az látszik, hogy a francia Lidl 38 százalékkal drágább, mint a magyar. A csirke és a pulyka például a magyarhoz képest olyan drága a francia Lidlben, hogy ha ezt a két terméket kivennénk a listából, akkor egyből 18 százalékra esne vissza az eltérés, ami már nem tűnik annyira vállalhatatlannak.
Mekkora teher a fizetésre nézve?
A portál számításai szerint a bevásárlás a magyar nettó átlagkereset 4,76 százalékát viszi el, a franciának viszont csak a 2,5 százalékát. Noha a jóval többet kereső francia család többet fizet a kasszánál, mint a magyar, mégis kevésbé érzi a bevásárlást költségesnek. Nagyon tanulságos megnézni az árösszehasonlítást nettó értékben, azaz áfa nélkül is. A magyar számlánk általános forgalmi adó tartalma 2696 forint volt, míg a franciaé ennek csak majdnem a harmada, 1036 forint lett. A rekorder 27 százalékos magyar áfával (kivéve a sertéshús termékeknél és a tejnél) szemben a francia adó a (nem étteremben árult) élelmiszerekre mindössze 5,5 százalék, ezért fordulhat elő, hogy ugyanazon bevásárlás után a magyar állam 2,7-szer több adót szedett be, mint a francia. A Lidl oldaláról nézve a nettó árbevétele a bevásárlás eredményeképpen Magyarországon 11 697 forint, Franciaországban azonban 18 829 forintnak megfelelő euró volt, vagyis ott majdnem 62 százalékkal nagyobb bevételt könyvelt el a cég.