Így vásárolják a magyarok a zöldséget és a gyümölcsöt
A Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatás arra kereste a választ, hogy a magyar vevők honnan szerzik be a szükséges gyümölcsöket, zöldségeket. Ebből kirajzolódik: a boltláncok tarolnak a zöldség- és gyümölcsvásárlók körében, míg a piaci kereskedőket a nők és a 60 év felettiek választják inkább, a termelőktől való közvetlen beszerzés aránya marginális.
Ehetnénk többet belőlük
A magyarok 30 százaléka evett napi rendszerességgel zöldséget, 40 százalékos a napi gyümölcsfogyasztók aránya, miközben az uniós átlag mindkét esetben 60 százalék feletti. A gyümölcsök esetében az olaszoké a főszerep, 86 százalékuknál szerepel a napi menüben, a zöldségeknél az írek viszik a prímet 84 százalékos eredménnyel. A finomságok fogyasztása javarészt anyagi kérdés is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) szakértői – Szabó Imola és dr. Lehota József professzor – által készített tanulmányok szerint a magasabb jövedelműek több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak 2012 és 2016 között. Ugyanakkor még a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők sem fogyasztanak tartósan napi 400 gramm vagy annál több zöldséget és gyümölcsöt.
A FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás – a friss és nyersanyagra átszámított feldolgozott termékekkel együtt – összesen fejenként 205-210 kilót tesz ki, ami gyakorlatilag újra megfelel a 2008 előtti szintnek. Utóbbi év azért lényeges, mert azelőtt magasabb, 210-220 kiló volt az éves fogyasztás, a 2008-ban elmélyülő válság azonban 10-15 százalékos visszaesést okozott. A több mint 200 kilós mennyiségnek nagyjából felét a feldolgozott termékek adják, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 100 kiló körül alakul, és 2013-óta évente enyhén növekvő tendenciát mutat – írja a Napi.hu.
Egy korábbi kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele kevesebb mint 10 ezer forintot fordít ezekre havonta. Mindössze 2 százalékos volt azoknak az aránya, akik 30 ezer forintnál többet költöttek zöldségekre, gyümölcsökre, a válaszadók 7 százaléka pedig azt állította, egyáltalán nem költ ilyen termékekre.
Arra is megérkezett a válasz, hogy a magyarok hol vásárolnak leginkább zöldséget és gyümölcsöt: 10-ből 6-an hiper- vagy szupermarketben szerzi be ezeket a termékeket. A piacokat a nők és a 60 év felettiek választják, a vásárlók 11 százaléka az őstermelőktől, 20 százalékuk pedig kereskedőktől vásárol – mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy közvetlenül termelőtől szerzi be a zöldségeket, gyümölcsöket. A nők nagyobb arányban vásárolnak a piacokon és közvetlenül a termelőktől. A férfiak pedig a hiper- és szupermarketes vásárlásnál vannak fölényben.
Azért a piacra is járnak
Ha a korosztályokat nézzük, a legfiatalabbak döntően a boltláncokból szerzi be a gyümölcsöket, zöldségeket. A 60 év felettieknek viszont kevesebb mint a felére igaz ez, közülük sokan a piacokon vásárolnak. Végzettség alapján elmondható: az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők táborában is többségben van a hiper- és szupermarketes beszerzés, ez leginkább a középiskolát végzettekre jellemző. Az alapfokú végzettségűek 24 százaléka, míg a diplomások a 21 százaléka választja a piaci kereskedőket.
A termelőktől való közvetlen vásárlás inkább a kisebb vidéki városokban és községekben élőkre igaz, ám a körükben is mindössze 5, illetve 4 százalékos az arányuk. A községekben élők 9 százaléka mondta azt, hogy nem vásárol zöldséget és gyümölcsöt – mert mondjuk saját maguknak termelik meg a szükséges mennyiséget.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
