A Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatás eredményei alapján a válaszadók 28 százaléka szerint 6-10 százalék közötti volt az egyéves drágulás, míg további 10 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést. Ennél már csak az izgalmasabb, hogy 2 százalék úgy vélte, nem nőttek, míg egy százalék szerint egyenesen csökkentek az árak. Ami a nemek arányát illeti, nagyjából egyezik az árérzékenységük: Magyarországon a nők 60 százaléka, míg a férfiak 58 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű – de a hivatalos fogyasztói inflációt így is érdemben meghaladó -, azaz 6-10 százalék közötti drágulásról a férfiak 31 százaléka, a nők 26 százaléka számolt be – írja a Napi.hu. Ugyanannyian mondták azt, hogy 1-5 százalék közötti drágulást érzékeltek, míg a férfiaknál 1 százalék, a nők körében pedig 3 százalék szerint nem nőttek az árak.
A fiatalok nem érzik annyira a változást
A felmérés arra is rámutat, hogy a 40-59 éves korosztály érzékelte leginkább a nagy drágulást. A 60 felettiek körében ez az arány 62 százalék, addig a középkorúaknál 71 százalék, a fiataloknál (18-39 évesek) 46 százalék. A 6-10 százalékos emelkedés a fiatalok körében gyakoribb (37 százalék), míg az időseknél 26 százalék. A kis (1-5 százalékos) érzékelt drágulásról beszámolóknál a legmagasabb (13 százalék) a fiatalok súlya.
A diplomások körében a legkisebb a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya, de még itt is 52 százalék, míg az alapfokú végzettségűek körében érdemben nagyobb (65 százalék), a középfokú végzettségűeknél pedig 54 százalékos arányt mértek. Ha a településtípusok szerint közelítenénk meg a kérdést, nincs nagy eltérés a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A fővárosban élők 66 százaléka szerint a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak, a többi településtípusban ez az érték 56 és 61 százalék között mozog. A megyeszékhelyen élők körében 31 százalék tartotta, hogy 6-10 százalékos az áremelkedés, míg a fővárosban élők 25 százaléka vélekedett így. A stagnáló vagy kissé emelkedő árakról beszámolók arány a községekben a legmagasabb (14 százalék), míg a városokban a legalacsonyabb (9 százalék).