Összesen 70 évnyi evés árát összegezték a Fókuszban: egy négytagú család heti bevásárlólistájára csak a legszükségesebb tételek kerültek fel, így is 16-20 ezer forint elmegy a bevásárlásnál – de akkor tényleg nincs nagy evészet, sem “luxus”. Ehhez még nincsenek hozzáírva a tartós élelmiszerek – például tészta, rizs -, amelyek minden héten nagyjából ötezer forintba kerülnek.
Mindent összeadva heti 20-25 ezer forint megy el ennivalóra.
“A hétköznapi életünkben a legdrágább alapanyagok, azok a fűszerek: a sáfrány, a kardamon, de még a vanília is olyan drága, ha megnézzük, kilója mennyi, akkor bizony nemesfémekkel tudnak vetekedni. Ezekből nem használunk annyira sokat, ezért annyira nem fájó… A másik oldalon a legolcsóbb alapanyagoknál mit találunk? Azokat, amik alapvetően szénhidrátból vagy zsírból állnak – nyilván ez egy veszélyes dolog, mert gyorsan és olcsón jól lehet velük lakni, viszont nem túl egészségesek, könnyen el is lehet hízni” – mondta Fördős Zé.
Megugrottak az árak, eközben Magyarországon az emberek 3/4-e kevesebb mint 50 ezer forintot költ fejenként élelmiszerre havonta, 10-ből 4 ember pedig kevesebb mint 30 ezer forintot. Magasabb végzettséggel rendelkezők, városban élők többet adnak élelemre, míg a szegényebbek csak 15 ezer forintot tudnak áldoznak ilyesmire – vannak olyan régiók, ahol még ennyit sem, és napi 300-400 forintból igyekeznek kihozni az étkezést. Másutt, a tehetősebbek egy teljes havi nettó fizetést elköltenek akár három nap alatt – vagy még többet. A KSH szerint 2019-ben éves szinten fejenként átlagban 296 700 forint ment el élelmiszerekre, ha ezt hetven évvel megszorozzuk, 20 769 000 forint jön ki – ennyit költünk élelmiszerre hat éves kortól halálunkig – persze van, aki többet, akad, aki kevesebbet.