A magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
A válaszadók harmada (egészen pontosan 32 százaléka) látja úgy, hogy 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 8 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.
A friss felmérésben csupán a magyarok 3 százaléka (azaz csupán minden harmincharmadik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban.
A Napi.hu mostani megkérdezésének apropóját az adta, hogy az utóbbi hetekben újra fellángolt a vita arról, hogy idén mennyit drágult az élet Magyarországon.
Tény, hogy márciusban a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt a magyarok is megrohamozták a boltokat, ami áremelkedést hozott az élelmiszereknél: a tartósított élelmiszerek és szárazáruk jelentősen drágultak, de az akkoriban rekordgyenge forint felfelé húzta az importált zöldségek és gyümölcsök árát is. Ugyanezen érvényesülhetett a zömmel importból származó tartós fogyasztási cikkeknél.
A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint különösen az idősek érzékeltek a két számjegyű drágulást: amíg ugyanis a 60 felettiek körében ez az arány 65 százalék, addig a középkorúaknál (40-59 évesek) 60 százalék, míg a fiataloknál (18-39 évesek) 45 százalék.
A nyugdíjas fogyasztói kosár átlagosan 4,1 százalékkal drágult idén, ha pedig az áprilisi élelmiszerárakat nézzük, a növekedés 8,7 százalékos a KSH szerint. Nem csoda, hogy a teljes magyar lakosság 71 százaléka véli úgy, hogy a gyorsan növekvő megélhetési költségek miatt adjon az állam idén valamilyen pluszpénzt az időseknek – idén ugyanis nem lesz nyugdíjprémium, kétséges, hogy lesz-e nyugdíj-kiegészítés, a 13. havi nyugdíj első heti részlete pedig csak 2021. februárban érkezik.