Közel két hónapja szigorú intézkedések között éljük a mindennapjainkat annak érdekében, hogy a koronavírus terjedését mérsékeljük, ezek a szabályok azonban annyira beépültek a tudatunkba, rutinunkba, hogy valószínűleg a járvány utáni időkben is megmarad néhány jó szokás. A CNBC szakértői megvizsgálták, milyen változásokat hozott a COVID-19, és melyik maradhat fenn hosszú távon.
1. Semmi érintés
Az eddigi kutatások szerint a COVID-19 vírus akár 3 napig is túlél a műanyagon vagy az acélon, illetve 24 órán át fertőz a kartonpapíron is – emeli ki CNBC elemzője. Ezek alapján nem meglepő, hogy óvakodunk azoktól a termékektől, amiket mások előttük összefogdoshattak – ugyanez igaz a bevásárlókocsikra, a kosarakra és a bankkártyaterminálokra is. Mindent a szemnek, semmit a kéznek – ahogy a Pénzcentrum fogalmaz. Az üzletek is igazodnak a felfogáshoz, éppen ezért egyre többen vezetik be az érintésmentes fizetés lehetőségét, illetve ruhák, ékszerek és egyéb termékek esetében is csak kézfertőtlenítés után foghatják meg a vásárlók a cikkeket. Talán a jövőben több napig elzárva tarthatják az összefogdosott árukat a fertőzésveszély csökkentésének érdekében.
2. Társadalmi távolodás
Az elmúlt hetekben valószínűleg már sikerült hozzászoknunk, hogy legalább másfél méter távolságot tartsunk az embertársainktól. Ez a jó szokás valószínűleg a jövőben is velünk fog maradni, tekintettel a magunk és mások egészségére. A CNBC azonban azt is hozzáteszi, hogy az emberek kerülni fogják a szűkös és zsúfolt üzlethelyiségeket, ellenben előtérbe helyeződhetnek a szabadtéri bevásárlóközpontok és piacok. Manapság egyre több üzletben vezettek be létszámstopot, azaz korlátozták az egyszerre bent tartózkodók számát, ezt talán a jövőben is tartani fogják, emellett pedig néhány kereskedés már előre foglalható időpontokban fogadja a vásárlókat.
3. Támogassuk a helyit!
Egyes felmérések szerint szívesebben vásárolnak magyar termékeket a magyarok, amire most különösen nagy szükség van. Egyre több ember tartja fontosnak, hogy valóban ismerje, honnan is származik az adott termék, emellett a hazai cégek támogatása kiemelkedően fontos szerepet játszik a gazdaság regenerálásában. A járványhelyzet a vásárlók márkahűségére is hatással volt: egyre többen érzik úgy, hogy a rendszeres vásárlásaikkal is támogatják kedvenc kávézójuk, főzdéjük vagy éppen ruhamárka boltjukat.
Felmérések alapján a világjárvány megjelenése óta az emberek 86 százaléka ad több borravalót a helyi üzletekben – írja a CNBC.
4. Kezdődik a spórolás
Mind emlékszünk arra a pánikvásárlás-hullámra, ami márciusban történt: vásárlók árasztották el az élelmiszer és háztartási üzleteket, brutális raktározásba kezdtek, ezzel felkészülve a vírushelyzet esetleges rosszabbodására. Míg egyes cikkekre sokat költöttünk, a kényelmi kiadásainkat csökkentettük, és későbbre halasztottuk a nem létfontosságú vásárlásaikat.
Ennek hatására talán megváltoznak a preferenciák, és a kényelmi vásárlásaink során jobban odafigyelünk a leárazásokra, akciókra. A ruházati cikkekkel, ékszerekkel vagy más kiegészítőkkel foglalkozó kereskedőknek alkalmazkodniuk kell a helyzethez, ugyanis előreláthatóan az emberek kétszer is meggondolják majd, hogy valóban szükségük van-e az adott termékre vagy sem.
5. Minden virtuálissá válik
Bár már korábban is sokan vásároltak online, a koronavírus beköszöntével gőzerővel törtek előre a netes rendelések. Ez azonban azt eredményezi, hogy a kereskedőknek is kreatívabb megoldásokkal kell előrukkolniuk, ami együtt jár egy precízebb raktárrendszerrel, ötletesebb termékbemutatókkal – különösen a ruházati cikkekkel foglalkozóknak.
6. A márkahűség és a bizalom kéz a kézben jár
A vásárlók “szívükbe zárták” azokat a márkákat, akik kellő érzékenységgel reagáltak a koronavírus-válságra, és figyelmet fordítottak a vevők egészségére. Az egészségügyi intézkedésekkel az üzletek nem csak az ügyfeleik biztonságérzetét növelték meg, de azt is kommunikálják, hogy számukra fontosak a vásárlóik és dolgozóik – írja CNBC nyomán a Pénzcentrum.
7. Közelebb kerülnek egymáshoz az emberek
Mivel a vírus az egész világot sújtja, közelebb hozta egymáshoz az emberiséget globálisan. Az olaszok karanténban énekléssel szórakoztatták magukat esténként, ami pár nap alatt az egész világon elterjedt. De nem kell messzire menni, hogy érezzük az összefonódást, ez kicsiben is működik – gondoljunk csak az összetartó szomszédokra, lakóközösségekre.