Mikor érdemes párásítóberendezést venni?
Az egészségünk, a hőérzetünk – és ezzel együtt a fűtésszámlánk – számára ideális relatív páratartalom 40-60% a lakásban.
Ha ennél szárazabb a levegő otthon, kiszáradhat a szánk, kaparhat a torkunk, és az állandó köhögés is intő jel lehet.
Sok esetben házi praktikákkal is tudjuk növelni a páratartalmat, például párologtatással vagy a nedves ruhák kiteregetésével, ha azonban úgy érezzük, hogy irritálóan száraz otthon a levegő, esetleg kisgyerekkel vagy légúti betegséggel küzdő családtaggal élünk együtt, akkor mindenképpen érdemes ennél komolyabb megoldást választani.
A kisbabák nyálkahártyája és bőre még fejletlen, ezért az ideális páratartalom számukra magasabb, 60-65%. A túl száraz levegőtől rosszabbul alszanak, kiszáradhat a bőrük, és az éjszakai köhögés is jellemző. A nem megfelelő páratartalom a nagyobb gyerekek esetében is problémákat okozhat, mivel csökkenti a nyálkahártyák ellenállóképességét a kórokozókkal szemben. Az asztmás és allergiás betegek számára is különösen fontos, hogy ne csak tiszta, hanem megfelelő páratartalmú is legyen a levegő, hiszen az alacsony páratartalom fokozza a tüneteket.
Mire figyeljünk oda a párásító kiválasztásánál?
Az ideális párásító kiválasztása előtt a legfontosabb szempont az, hogy miért van szükség a berendezésre, hiszen nem mindegy, hogy orvosi ajánlásra vagy mondjuk a fabútoraink védelme miatt akarjuk beszerezni az eszközt.
Emellett fontos tényező még annak a helyiségnek a mérete, ahová a párásítót keressük, azaz, hogy mekkora légtérrel kell számolnunk, ugyanis ezzel kell majd összevetnünk az eszköz kapacitását. Az sem mindegy, hogy hálószobába, nappaliba, esetleg gyerekszobába kell a készülék, hiszen a párásítók működése zajjal járhat.
Ezek mellett fontos szempont lehet még a párásító karbantartási igénye, illetve az is, hogy mennyire könnyen lehet hozzá kiegészítőket, alkatrészeket beszerezni. A párásító méretét és megjelenését is vegyük figyelembe, hiszen folyamatosan szem előtt lesz a szobában, és ma már lehet kifejezetten dizájnos termékeket is kapni.
Hideg- vagy melegpárásító?
A párásító berendezéseknek alapvetően két típusa van: a hideg- és a melegpárásító. Ezek abban különböznek egymástól, hogy a vizet hogyan juttatják a légtérbe. De ez nemcsak eltérő működésmódot jelent, hanem a hideg- és a melegpárásító által előállított vízpára teljesen más érzetet kelt, és máshogyan viselkedik a levegőben is. A hagyományosabb melegpárásítás eredménye ahhoz hasonló, amit egy kiadós zuhany után a fürdőszobában érzünk. Melegpárásításnak számít az is, amikor a fűtőtestre helyezünk egy vízzel teli lábast.
A levegő azonban akkor is sok párát tartalmazhat, ha egyébként nincs meleg: ez a hőérzetünkre is kedvezőbb hatással van. A hidegpárásító készülékek nem forralják fel és nem párologtatják el a vizet, hanem ennél bonyolultabb eljárással juttatják a légtérbe.
A legkorszerűbb párásító berendezésnek az ultrahangos hidegpárásító számít. Ezek a készülékek apró cseppecskékre porlasztják szét a vizet, és ezeket juttatják a légtérbe. Mivel különösen halkan működnek, az éjszakai nyugodt alvás érdekében érdemes ilyen típusú készüléket vásárolni.
A termékek ára a műszaki megbízhatóság mellett elsősorban attól függ, hogy mekkora légteret tudnak párásítani velük.
A legdrágább eszközöknek pedig párásítás mellett plusz funkcióik is vannak, például jobban szabályozhatók, illóolajokat is ki tudnak bocsátani, esetleg légtisztításra is alkalmasak.
A fenti szempontok alapján összeszedtünk négy árkategóriában négy készüléket négy különböző árkategóriában.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
