Számos jogszabályi változás kapott január elsejei határidőt. Az újév rengeteg adminisztratív, pénzügyi és egyéb változást tartogat: nézzük, hogyan változik a mindennapi életünk 2025 január elsejétől!
Banki illetékemelés: a lakossági számlatulajdonosokra hárul
A magyar kormány 2024. augusztus 1-től
- a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra,
- a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra
emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét az extraprofit adókról szóló kormányrendelet értelmében. Az új rendelet szerint az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett az érintett banki tranzakciók esetében, a felső határa pedig a duplájára. Az illetéket a banknak kell megfizetnie, de a jogszabály értelmében a lakossági ügyfelekre 2025. január 1-től átháríthatja azt: ennek megfelelően
a bankok sorra jelentették be a lakossági díjaik emelését
az év első hónapjaiban. Így tett az OTP, a K&H, a Gránit, az MBH, a Raiffeisen, a CIB, az UniCredit, a MagNet Bank, a Polgári Bank és a Wise is. Ezen szolgáltatók ügyfelei változó időpontok és szabályok szerint, de jelentős áremelkedésekre készülhetnek a banki ügyintézések során.
Bérek és juttatások
A minimálbér összege 9 százalékkal, bruttó 290.800 forintra, azaz adókedvezmények nélkül nettó 193.382 forintra nő 2025 január 1-jével, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal bruttó 348.800 forintra, azaz nettó 231.952 forintra emelkedik. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minimálbéres munkavállalók hetibére 66.860, napibére 13.380, órabére 1.672 forint lesz. A legkisebb bér emelkedése folytán pedig nő minden olyan juttatás, ami ehhez az összeghez van kötve.
A gyermekgondozási díj (gyed) maximum összege – amely legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet – bruttó 407.137 forintra (nettó 305.340 forintra) emelkedik. Ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 290.812 forintra nő.
A gyermekgondozási segély (gyes) összege ugyanakkor nem változik, marad 28.500 forint.
Ebből 10 százalék nyugdíjjárulékot levonnak, így az érintettek 25.650 forintot kapnak ténylegesen kézhez.
Az álláskeresési járadék, amelynek törvényi maximuma nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegét 2025-ben bruttó 9.694 forint/nap lesz. A táppénz egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz 2025-ben 19.387 forint lesz. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezményt a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 581.624 forintig jár majd.
A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik. A kedvezményt, valamint a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe január 1-jétől.
Számos változásra számíthatunk emellett a béren kívüli juttatásokat illetően is: Aktív Magyarok néven új zseb nyílik például a Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP-kártya). Ide összesen évi 120 ezer forintot tölthetnek a munkáltatók. Adómentes lesz a vállalat által fenntartott sportolási célú létesítmények (céges fitnessterem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használata, de adómentesen biztosíthatnak állatkerti belépőt is a munkáltatók, évente a minimálbér értékéig.
A lakáscélú költésekből is kiveszi majd részét a SZÉP-kártya: az év közben a kártyára utalt támogatás összegének 50 százaléka felhasználható ugyanis lakásfelújításra 2025-ben. Újdonság, hogy lakhatási támogatásként szintén kedvező, 28 százalékos adó mellett támogathatja a munkáltató a 35 évnél fiatalabb kollégákat évente legfeljebb 1,8 millió forint (havi 150 ezer forint) értékig. Az összeg felhasználható bérleti díj fizetésére vagy lakáscélú hitel törlesztésére.
Adómentesen, értékhatár korlátozás nélkül adható cafeteria a diákhitel törlesztése és előtörlesztése is 2025-ben. A SZÉP-kártyán keresztül évente kifizethető összeg tehát az Aktív magyarok zseb révén
a korábbi 450 ezer forintról 570 ezerre nő.
Ha ehhez hozzáadjuk még a fiatalok lakhatási támogatását, akkor évi 2 millió 370 ezer forintot, vagyis közel 200 ezer forintnyi cafeteria landolhat az alkalmazottaknál.
Érkezik a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj
2025 januárjától 3,2 százalékkal emelkednek az öregségi nyugdíjak és egyéb társadalombiztosítási juttatások, amely az előrejelzett éves infláció mértékéhez igazodik. Az emelés mértéke minden januárban a tervezett fogyasztói árnövekedés alapján kerül meghatározásra: ez idénre egyelőre 3,2 százalékon áll, de amennyiben magasabb lesz az infláció, később az összegek korrigálására is sor kerülhet.
A 13. havi nyugdíj februárban, immár az emelt összegben érkezik.
A nyugdíjemelésre az jogosult, aki 2024. december 31-ig nyugdíjjogosultságot szerzett, tehát az óévben legalább 1 napra megkapta a neki járó nyugdíjösszeget. Aki 2025. január 1-jén, vagy az után vonul nyugdíjba, annak nem jár emelés, sem 13. havi nyugdíj 2025-ben.
Megszűnik az Ügyfélkapu, érkezik a DÁP
Az Ügyfélkapu helyett az európai uniós jogszabályok alapján is biztonságosabb Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – kétfaktoros azonosítással – jelentkezhetünk be hamarosan az állami weboldalakon és alkalmazásokba, például a magyarorszag.hu-n, a tarhely.gov.hu-n, az epapir.gov.hu-n vagy egyes önkormányzati portálokon.
Aki még nem töltötte le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást vagy nem állította be az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, mielőbb tegye ezt meg, hogy továbbra is zavartalanul intézhesse az ügyeit.
Az Ügyfélkapuba január 16-ig tudunk belépni, utána ez az azonosítási mód végleg megszűnik. Aki pedig nem szeretné ilyen módon online intézni ügyeit, annak a Kormányablakok továbbra is biztosítják szolgáltatásaikat.
Új autópályamatrica-árak
2025-ben a legtöbb autópályamatrica csupán pár száz forinttal drágul. Az egynapos országos matrica ára 5.150 forintról 5.320 forintra, a heti (10 napos) országos matricáé 6.400 forintról 6.620 forintra, a havi országos matricáé 10.360 forintról 10.710 forintra, az éves országos matricáé 57.260 forintról 59.210 forintra, az éves vármegyei matricáé pedig 6.660 forintról 6.890 forintra nő.
A pótdíj mértéke is emelkedik: az alap pótdíj (60 napon belüli fizetés esetén) 26 640 forint lesz, az emelt pótdíj (60 napon túli fizetés esetén) pedig 91 780 forint. Ezen felül a pótdíjkülönbözet mértéke (tehát ha valakinek van ugyan autópálya-matricája, de rossz kategóriát vásárol) is nő 2025. január 1-jétől: az alap különbözeti pótdíj (60 napon belüli fizetés esetén) 14 900 forint, az emelt különbözeti pótdíj (60 napon túli fizetés esetén) pedig 47 180 forint lesz.
Új kiskereskedelmi adó: drágulás, kivonulás jöhet
A magyar kormány 2025 januárjától új adózási szabályokat vezet be, melyek alapján a kiskereskedelmi különadó az online piactereket üzemeltető cégeket is sújtja: ilyenek például a Temu, a Wish, az Amazon vagy az eMAG. Az új rendelet értelmében minden, Magyarországon online értékesítést lebonyolító platformnak adót kell fizetnie az országba érkező termékek forgalma alapján, akár külföldi, akár hazai üzemeltetőről van szó. Ez azt jelenti, hogy a platformok teljes éves magyarországi forgalma lesz az adó alapja, függetlenül attól, hogy közvetlen értékesítést vagy közvetítő szerepet töltenek be.
Az újonnan kivetett adóterhek valószínűleg beépülnek majd az online piactereken forgalmazott termékek áraiba: ezért az
eddig olcsóságukról ismert platformokon drágulás várható.
Az új adóterhek és a kedvezőtlenebb versenyfeltételek miatt egyes online piacterek akár ki is vonulhatnak a magyar piacról.
Viszlát, sárga csekkek!
Véget érhet a sárga csekkek kora: január elsejétől kezdve minden banknak kötelező lesz befogadni a fizetési kérelmeket. Emiatt a közműszolgáltatók és a hatóságok ösztönözve lehetnek arra, hogy a díjbeszedéseket ne csekkeken keresztül, hanem fizetési kérelmekkel intézzék.
A lehetőség az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 2020-as indulása óta létezik: gyakorlatilag egy azonnali átutalást jelent, melynek kérelmét a fogadó fél hagyja jóvá. Mivel a a bankoknak jövőre kötelező legalább fogadó félként megjelenni a piacon, elképzelhető, hogy
papírszámla helyett fokozatosan átállunk a digitális fizetési kérelmekre.
Itt az idő búcsút inteni a sorbanállástól a postán!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Újévi babonák: íme 9 étel, hogy szerencsés legyél 2025-ben!
Áram- és földgázszolgáltatás: sok MVM-ügyfél kerülhet nagy...
Ennyi volt: végleg bezár Budapest világhírű édességgyára
Vodafone-átállás: már elérhető egy nagyon fontos frissítés
Ügyfélkapu plusz: ezt kell tenned, ha okostelefon nélkül akarsz...
