Jön a kötelező visszaváltási rendszer
A 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletekben kötelező lesz, de több kisebb üzletben is találkozhatnak majd a vásárlók az új visszaváltó automatákkal. Vásárláskor palackonként a legtöbb esetben 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni a vásárlónak, amit visszakap, miután visszavitte a palackot. Mivel a gyártók július 1-ig felkészülési időt kaptak, az év elejétől a boltok polcain párhuzamosan lesznek elérhetők az 50 forintos betétdíjra jogosító kóddal ellátott termékek és azok, amiken ezek még nem szerepelnek.
Fontos megjegyezni, hogy csak azokat a palackokat fogadja be az automata, amin már szerepel a megfelelő piktogram. A régi, nem visszaválható palackokat fokozatosan fogják felváltani az új jelölésű üvegek.
Ráadásul más-más szimbólum lesz az egyszer és a többször használatos palackokon, ennek alapján tudják majd a fogyasztók, hogy melyiket hová lehet visszavinni, de a vásárlók 90 százalékban az egyszer használatos csomagolással fognak találkozni.
Fontos változás az eddigiekhez képest, hogy az új automaták a sértetlen palackokat tudják azonosítani, tehát januártól nem szabad összenyomni a visszaváltási logóval ellátott PET palackokat vagy a sörösdobozokat.
A tejtermékek és a rostos üdítők dobozait, illetve a befőttesüvegeket továbbra sem lehet majd visszaváltani.
Nehezebb lesz a vállalkozásoknak a hulladékkezelés és biztosítás miatt
Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítással kell rendelkezniük 2024. január 1-jétől azoknak a vállalkozásoknak, melyek hulladékot termelnek a telephelyükön és annak a tárgyévben képződött mennyisége meghaladja nem veszélyes hulladék esetén a 2 000 kg-ot, veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5 000 kg-ot.
Ez azt jelenti, hogy biztosítást kell kötni a legtöbb étteremnek; élelmiszerüzletnek, szálláshelynek, fodrászatnak és kozmetikának is. A rendeletben meghatározott mennyiség ugyanis mindössze napi 38 kg.
Ezeknek a vállalkozásoknak legalább 10 millió forint értékű környezetvédelmi biztosítással kell rendelkezniük. A törvényalkotó szerint ezzel az a cél, hogy a nagy fedezetű felelősségbiztosítás, fedezni tudja a telephelyen történő környezetszennyezésből adódó helyreállítási költségeket, kárenyhítéseket, illetve az okozott károk helyreállítását.
Nagyot drágul az autópályamatrica és több helyen lesz fizetős útszakasz
A 2024-es útdíjfizetésről szóló rendeletből tudhattuk meg, hogy nő a díjköteles utak száma, és nő a matricák ára is.
A matricák ára átlagosan 16,4 százalékkal emelkedik.
Személyautósoknak az éves országos matrica 49 190 forintról 57 260 forintra drágul, az éves megyei sztrádamatricák 6660 forintba kerülnek majd az idei 5720 forint után.
Két olyan megyében is lesz fizetős út, ahol eddig nem volt: Békésben az M44-es, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az M4-es és az M44-es. Emellett az M0-s teljes szakasza díjköteles lesz innentől kezdve, ami az agglomerációban élőknek jelenthet újabb nehézséget.
Valamivel később, március 1-től egynapos matricát is lehet majd venni, aminek ára 5150 forint lesz. Érdekesség, hogy Ausztriában is csak jövőre vezetik be az egynapos matricákat, de ott jóval olcsóbb lesz a matrica. Mindössze 8,6 euróba fog kerülni, ami átszámolva körülbelül 3275 forintnak felel meg. A matrica annak ellenére jóval olcsóbb, hogy a szomszédos országban a fizetések és az árak is sokkal magasabbak a magyarországiakhoz képest.
Vége a SZÉP-kártyás jó világnak
Január elsejétől már nem lehet hideg élelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával a boltokban. Az intézkedést azzal indokolta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hogy 2023 az infláció csökkentésének éve volt, 2024 pedig a növekedés éve lesz.
A 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. közötti időszakra a SZÉP-kártyára érkezett béren kívüli juttatást azért is lehetett élelmiszervásárlásra is felhasználni, mert a magas inflációs időszakban így próbálták a háztartások terheit csökkenteni.
Olcsóbb lehet a lakáshitel, változik a CSOK
2024-től a lakáshitelek önkéntes THM-plafonja 8,5 százalékról 7,3-ra csökken. A kamatplafon új vállalati hitelek esetében 9,9 százalékra csökken, ami nagy könnyebbség lehet az elmúlt évek kamatmértékeihez képest.
A meglévő hitelek kamatstopját tavasszal, április 1-jén kivezetik, az önkéntes kamatstop megszűnik. Ennek köszönhetően olcsóbb, akár 7 százalék alatti lakáshitel-kamat is megjelenhetnek a bankokban.
Ez azoknak lehet jó hír, akik már nem tudják megigényelni a december 31-ig érvényes CSOK hitelt, vagy nem szeretnék teljesíteni az abban meghatározott gyermekszámot. 2024. január 1-től a városi CSOK jelenlegi formája megszűnik, a falusi CSOK megmarad a preferált kistelepüléseken. Ezek összege viszont emelkedni fog. A városi CSOK helyett CSOK Plusz lesz.
Nehezebben térül meg a napelem az új elszámolás miatt
Akik korábban kérvényezték a napelemek engedélyeztetését, még beleférhettek a havi elszámolásba. 2024. január 1-jétől viszont megváltozik a rendszer: a felépítéstől számítva 10 éven át, nem éves szaldó elszámolás, hanem havi szaldó elszámolás fog megvalósulni.
Az éves elszámolás azért volt kedvezőbb, mint a havi elszámolás, mert nyáron többet süt a nap, azaz több áram termelődik, míg télen sok esetben nem elegendő az az energiamennyiség, amit a napsütésből származik. Ezért amit nyáron a háztartás visszatáplál az energiaszolgáltató rendszerébe, azt télen visszakapja, így lényegében nem kell fizetni az áramért.
Jó hír viszont, hogy januártól kezdve feloldják a lakossági napelemek betáplálási stopját, lehetővé téve a hálózatba való csatlakozást.
Érettségi
2023-ban érettségiztek a diákok utoljára az eddig megszokott rendszerben. A magyar, a történelem és a természettudományos tárgyak vizsgái is változnak.
A magyar érettségi eddig két részből állt: szövegértési és választhatóan szövegalkotási vagy érvelési feladatokból. 2024-től viszont a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés pedig kikerül. Helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteni a diákoknak.
Történelem esetében a témaköröket módosították és jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra az Eduline forrása szerint.
A legnagyobb változás a természettudományos tárgyaknál lesz. A biológia, földrajz, kémia, fizika és informatika esetében az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak a diákok.