Zsidó emlékhelyek Magyarországon, amik megmutatják az egykori közösségek életét
Január 27-e, az auschwitz-birkenaui láger felszabadításának évfordulója és a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból öt olyan magyarországi helyszínt mutatunk be, ami egykor fontos szerepet töltött be a zsidóság életében. Tavaly fővárosi helyszíneket mutattunk be, idén viszont a vidékre helyezzük a hangsúlyt.
Mád
A Tokaj-Hegyalja régió egyik legjelentősebb vallási központja volt Mád, a többezres zsidó közösségből mára semmi nem maradt. Akik túlélték a borzalmakat, közülük mindössze negyvenen tértek vissza a településre, ám 1950. és 1956. között ők is elhagyták a községet.
Nem véletlenül alakult ki a környékén nagy számú közösség: az 1800-as évektől kezdve az itt élő zsidóság is részt vett a tokaji szőlők művelésében és a borkészítésben. Mivel egyre többen költöztek a környékre, megalakult az egykori jesiva, azaz a zsidó vallástudományi iskola.
Az országos elismertséggel rendelkező jesivát távoli vidékekről is felkeresték a hallgatók és a 20. század elején az itt képzett bóherek (zsidó hittudományi tanulók) száma már meghaladta a százat. A végzett hallgatók közül sokan kaptak meghívást nagy múltú hitközségek rabbi székeibe.
A hosszú évtizedeken keresztül elhagyatott épület 2015-ben, a felújítását követően, új funkciót kapott és a Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyek központja lett. Az épületben múzeum, interaktív kiállítótér, kulturális centrum, kutatószoba, szálláshely és információs központ működik.
Az épület Csodarabbik Útja Fogadó néven is ismert, mivel innen indul és itt ér véget a Csodarabbik útja zarándokút, ami 10 települést foglal magába. A 150 kilométeres zarándokút során be lehet járni a Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit és épített örökségeinek megmaradt helyszíneit.
Ma zarándokok leginkább Bodrogkeresztúrra látogatnak el, de többszázan vannak, akik felkeresik a mádi temetőt is, ami a környék legnagyobb izraelita temetője, benne 2-300 éves sírkövekkel. A zarándokok elsősorban az itt eltemetett csodarabbikat keresik fel.
A közösség legfontosabb helyszíne Mádon a Kol Ariyeh zsinagóga barokk épülete, amit a borkereskedő és termelő zsidó családok építtették a 18. század végén, lengyel és litván zsinagógák mintájára. Az épület 1795-re készült el és évszázadokon át szolgálta a vallásukat gyakorló helyi zsidóságot az 1940–44 közötti deportálásig. A zsinagóga állaga ettől kezdve folyamatosan romlott, mígnem a 2002–2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját.
Bodrogkeresztúr
A Dereszla-dombi 18. századi eredetű zsidó temető ohelében faragott, festett, nagy sírkövek alatt nyugszik Reb Steiner Saje (1851–1925) a csodarabbi, valamint a felesége Reb Sájele Steiner.
Nyughelyük ma zarándokhely, amelyet tízezrek keresnek fel. A sírokat elborítják a zarándokok mai kéréseit tartalmazó levelek.
A zarándokok elsősorban Reb Steiner Saje halálának évfordulóján, azaz április 27-e környékén érkeznek az apró településre.
Reb Steiner Saje szülőházában ma emlékház működik.
Bodrogkeresztúron a zsidó lakosság száma meghaladta a 700 főt a deportálások megkezdése előtt. A közösség 1767-ben építette fel az első zsinagógát. Összesen 3 zsinagóga épült, de ma már csak egyetlen látható, aminek építése 1809-ben kezdődött, jelenleg pedig turisztikai központ működik benne.
Az elhurcoltaknak a Hősök emlékparkjában állítottak táblát, ahol többek között az I. és a II. világháborúban elesett hősi katonáknak, a malenkij robot során elhunyt személyeknek, a holokauszt áldozatainak és az 1956-os forradalmároknak is emléket állítottak.
Baja
A Sugovica partjára 1688-ban érkezett az első zsidó család, közvetlenül a törökök Magyarországról történő kiűzése után. Letelepedésük viszont csak 1727-től volt engedélyezett az izraeli származásúaknak. 1736-ban már 6, magát zsidónak valló személy élt Baját, akik 1762-ben már tizenketten voltak.
Ők kérvényezték a város akkori földesurától, hogy zsinagógát építhessenek, ami 1765-re el is készült egy óbudai kereskedőnek köszönhetően, aki kifizette az építés költségeit. Sajnos ez a zsinagóga 1806-ban egy tűzvészben leégett, helyette egy nagyobb zsinagógát építettek fel. De 1840-ben a nagy baja tűzvészben ez is hamuvá égett.
1842-ben kezdtek neki a harmadik zsinagóga felépítésének, ami ma is látható. 1944-ben a holokauszt alatt a bajai zsidók jelentős részét elhurcolták, az ő emléküket őrzik a kertben felállított emléktáblák. Az épületet 1970 után a hitközség eladta, felújítások után a városi könyvtár költözött ide.
A kötelező előírások miatt Baján is volt gettó – igaz ennek nyomát szinte egyáltalán nem látni napjainkban. Ennek legfőbb oka, hogy a város akkori polgármestere csak a legszükségesebb lépéseket tette meg. A határokat kijelölte, de a gettóban tartózkodók kijárhattak és vásárolhattak a boltokban.
Mátészalka
Ha jobban megnézzük a kelet-magyarországi település összetételét, akkor észrevehetjük, hogy az egykori zsidó közösség egy külön településrészen élt. A megmaradt emlékhelyeket most is a város keleti szegletében lelhetjük fel. Többek között itt található a zsinagóga, ami a korabeli dokumentumok szerint 1857-ben került felavatásra. De már ezt megelőzően, 1828-ban volt itt imaház és épült iskola és rabbilakás is.
A zsinagóga falán észrevehetünk két emléktáblát is. Mindegyiken egy csillag szerepel. Az épülettel szemben állva a bal oldalin Tony Curtis neve olvasható. Bár a kétszeres Golden Globe-díjas hollywoodi színészlegenda nem Magyarországon született és nem is itt halt meg, szülei magyarok voltak. Származására mindig is büszke volt. Először 1985-ben járt Mátészalkán, majd 1988-ban újra ellátogatott zsidó szüleinek településére.
A jobb oldali táblán a borsodi Ricse településen született Adolf Zukor neve olvasható, aki a Paramount Pictures filmvállalat alapítója volt és egyben a hollywoodi filmgyártás egyik megteremtője. Adolf Mátészalkán végezte el a négy elemit, majd 16 éves korában innen költözött az Egyesült Államokba.
Hasonlóan a Tokaj- Hegyaljához, Mátészalkán is fellelhető a közel 200 éves izraelita temető. Különlegessége azonban mégis az, hogy itt máig megtekinthető a közel 100 éves halottaskocsi. Mivel a településen már nincs közösség, a temető csak emlékhelyként szolgál.
Mivel Mátészalka egy jól elhatárolt részén éltek a zsidó családok, 1944-ben itt állították fel a gettót, ahová nem csak a városban élő, hanem a környékbeli családokat is kényszerítették.
Nagykanizsa
Zala vármegye területén összesen 17, a trianoni békeszerződés után pedig 15 hitközösség élt. Ezek között kiemelkedik Nagykanizsa, ahol elemi és felső kereskedelmi iskolát is működtetek. Rajtuk kívül csak Tapolca volt az, ahol hitközségi iskola működhetett.
A helyi közösség itt is épített zsinagógát, amit ma a fákkal két oldalon beültetett Fő út 6. szám alatt találhatunk. A sorház ne tévesszen meg bennünket, a kapu mögött találhatjuk a zsinagógát, aminek építése 1821-ben fejeződött be, néhány évvel később pedig orgonát is építettek bele. Ma helyi közösség hiányában üresen áll az épület, alkalmanként tartanak benne rendezvényeket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A nagykanizsai zsinagóga a történelem sötét korszakában is fontos szerepet játszott, ugyanis itt alakították ki a gettót, ahová 1944. április 23. napjától megkezdték a zsidók elkülönítését. Innen az első csoportot 1944. április 28-án deportálták Auschwitzba. A 800 személy között munkaképes férfiak és fiúk voltak. A második csoportot május 17-én szállították el, akkor már 1217 főt. Néhányukról a városban megtalálható botlatókövek emlékeznek meg.
A zsinagóga és ex lege műemléki környezete nyolc ingatlannal együtt műemléki védettség alatt áll.
Amikor kilépünk a kapun, az út túloldalán szemben találhatjuk az egykori imaházat, amit a zsinagóga átadásáig használtak. Ma a Thúry György Múzeum működik benne, ami a Kis-Balaton nyugati medencéje és a Mura közötti terület történelmét, valamint Nagykanizsa város 18. századi fejlődését és a dualizmus időszakának aranykorát mutatja be.
Említést érdemel még a Kaszinó épülete, ahol az élet közel sem a szerencsejátékról szólt. Az 1886-ban megnyílt épületben zártkörű eseményeket és hangversenyeket támogattak, de lehetett olvasni a könyvtárában, volt tekézője, sokan pedig kártyázni érkeztek ide. Mivel ide zsidó családok tagjai és egyesületek jártak, a kaszinót 1944 után a belügyminisztérium saját hatáskörben feloszlatta.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
