A fesztiválok fesztiválja - Woodstock története és üzenete ma
1969 augusztusa – Amerikában és világszerte tombol a szeretet forradalma, a hippik kedves mosollyal az arcukon hirdetik a békét, a szabadság eszméjét és a korszaktól elidegeníthetetlenül a kábítószer fogyasztást egyaránt. Ebben a közegben született meg minden idők legnagyobb zenei fesztiválja, amit ma már csak Woodstock néven ismerünk. Utánajártunk, hogy miért és hogyan lett ez az esemény generációkon átívelő, meghatározó élmény , hogyan lehetett volna könnyen tragédia az egészből és miért ez a három nap jelenti a hippikorszak csúcsát és végét is egyben?
Woodstock – egy szó, ami valószínűleg ilyen vagy olyan okok miatt, de mindenkinek ismerősen cseng: a hivatalos nevén Woodstocki Zenei és Művészeti Vásár nem csupán minden idők legmeghatározóbb amerikai zenei fesztiválja volt, de egy egész generáció tanúbizonysága is a béke, a szeretet, az elfogadás mellett. Ezzel az 1969-ben kutyafuttában megrendezett fesztivál pedig elődje a legnagyobb mai fesztiváloknak, Glastonbury-től, a Coachellán át egészen az éppen zajló Szigetig.
Ötvenezer helyett félmillió látogató
A fesztivál ötlete négy, a húszas éveiben járó fiatal, Joel Rosenman, Artie Kornfeld, Michael Lang és John P. Roberts fejéből pattant ki. Alapvetően mind a négyen zenével foglalkoztak már előtte is, sőt volt, akinek fesztiválszervezői tapasztalata is volt, de arra minden bizonnyal ők sem számítottak, hogy ekkora sikere lesz majd az egyszerű, kis színpaddal elképzelt ötletüknek. Miután tízezer dolláros díj ellenében sikerült megállapodniuk az akkoriban Amerika-szerte rendkívül népszerű Creedence Clearwater Revival, elsősorban rockzenét játszó zenekarral, sorra jöttek azok a nagy nevek, akikre a mai napig emlékszünk: Janis Joplin, Jimi Hendrix, a The Who, vagy Santana. Kevesen tudják, de a fesztivált csak és kizárólag a legelső tervek alapján képzelték el Woodstock városában – az ott élők az első pillanatban megfúrták a tervet, így új helyet kellett találni, de a Woodstock név megmaradt. Végül több sikertelen próbálkozás után, az eredeti várostól hatvanöt kilométerre, Bethel városában sikerült megállapodniuk egy Max Yasgur nevű férfival: engedélyt kaptak, hogy használják a tejtermelő farmjának részét, de a megállapodás része volt, hogy
semmiképpen nem léphet ötvenezer főnél több a területre. A fesztiválon végül félmillió ember vett részt.
„Tragédiának kellett volna történnie”
A fesztivált augusztus 15 és 17 között tervezték megtartani – végül ez sem sikerült, de erről majd később. Ami igazán érdekes az az, hogy a beszámolók szerint még augusztus 12-én, három nappal a kezdés előtt is azon ment a szervezők és az építőmunkások közt a vita, hogy a kerítést és a jegypénztárakat építsék meg, vagy a színpadot fejezzék be. Erre végül nem kellett valós választ adnia egyik félnek sem, 13-án ugyanis, alig pár óra leforgása alatt ötvenezer ember lepte el a farm területét, akik szabadon bóklásztak a félig kész színpad előtt.
-Mivel sem a kerítés nem lett kész időre, a jegypénztárak harmada sem üzemelt megfelelően, így az emberek úgy járkáltak ki-be a területről, ahogy kedvük tartotta. Nem számított, hogy van-e jegyed, vagy nincs, hogy ki vagy, milyen ruha van rajtad, vagy épp milyen nincs, kivel jöttél, szereted-e azt a zenét, ami szól, használtál-e drogot, vagy sem… semmi nem számított.
Az embereknek csak az számított, hogy együtt voltak, hogy látták: mindenki mosolyog körülöttük, így hát ők is mosolyogtak
– írja visszaemlékezéseiben Joel Makower. – A mai napig nem értem, hogy történhetett meg ez az egész. Jókor voltunk jó helyen – egyszerűen semmi más magyarázatot nem találok arra, hogy alakult ennyire jól minden. Tragédiának kellett volna történnie. Nem volt elég vécé, nem volt kidolgozott orvosi ellátás, forróság volt, de esett is az eső, mindenki esett-kelt a sárban. Az elektromos eszközök konkrétan életveszélyes módokon voltak bekötve, a zenétől rengett a föld –
és mégis: az emberek akkor és ott életük legboldogabb perceit töltötték együtt.
A Beatles nemet mondott
Sokak szerint egyébként a mai árfolyamon számolva száznyolcvan dolláros, vagyis hetvenezer forintos három napos bérletet a fesztiválra érkezők nagy többsége meg sem tudta volna fizetni. Így viszont ingyen láthatták azokat a zenei ikonokat, akik később Amerika és a világ meghatározó művészei lettek. Ma már persze úgy gondolunk Santanára, vagy Joe Cockerre, mint megkerülhetetlen legendákra, de 1969-ben, a fesztivál idején, ez egyáltalán nem így volt. Santana például – akinek a fellépését egyébként a Billboard magazin Woodstock legjobbjának minősítette – a fesztivál előtt csak kisebb klubokban, kocsmákban lépett fel és alig ismerték.
Érdekes módon, Joe Cocker sem volt igazán ismert egészen a woodstock-i fellépéséig, utána viszont egyenes út vezetett a nemzetközi hírnév felé. Az igazi húzónevek Jimi Hendrix, Janis Joplin és a The Who voltak, de még nekik is óriási hírverést jelentett a fesztiválon való szereplés.
A sors fintora, hogy érdekes módon a legnépszerűbb Hendrixet látták valószínűleg a legkevesebben: a folyamatos esőzések, áramkimaradások miatt ugyanis végül nem három, hanem négy napon át tartott az esemény és Hendrix játszott utoljára. Csakhogy eddigre a legtöbben már elfáradtak, elindultak hazafelé, így a szakértők szerint a legendás zenész záróakkordjait „mindössze” nagyjából kétszázezer ember hallgatta a helyszínen. A szervezők egyébként olyan, a hatvanas években valóban óriási népszerűségnek örvendő zenészeket is próbáltak becserkészni, mint a Beatles, Bob Dylan, vagy a The Rolling Stones – de végül ilyen vagy okok miatt mind lemondták a felkérést.
Woodstock öröksége
A hatalmas népszerűségnek köszönhetően természetesen a szervezők a következő évben is próbálták tető alá hozni a rendezvényt, de nem jártak sikerrel. Max Yasgur, a farm tulajdonosa 1970-ben határozottan elutasította, hogy újra megrendezzék a fesztivált:
„Én egy farmer vagyok, ez egy farm, nem pedig holmi drogtanya rocksztároknak és fiataloknak”
– fogalmazott a legenda szerint a férfi. Emellett elképesztő, mai árfolyamon számolva közel tízmillió dolláros perrel is szembe kellett néznie a szervezőknek, a helyi gazdák és földtulajdonosok ugyanis egymás után perelték be őket a károk miatt, ami elmondásuk szerint érte őket. Arról nem beszélve, hogy miután a Woodstock-kal elérte, rögtön hanyatlásnak is indult a nagy amerikai békeforradalom. Hat nappal a fesztivál előtt ugyanis megtörtént a Manson-família első mészárlása, amiben megölték Roman Polanski éppen várandós feleségét, Sharon Tate-t is. A hat ember halálát követelő értelmetlen és hátborzongató gyilkosságot másnap egy újabb követte és bár ezek nagyon is valóságos és tragikus események voltak, szimbolikus jelentőségük is volt. A Manson-gyilkosságokkal véget ért a romantikus, békés, mosolygós hippikorszak Amerikában és szerte a világon, de
Woodstockot, a fesztivált és a mögötte megbújó eszmét azóta, ötvenhárom év után sem tudta eltörölni semmi.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
