Élmény
2024. október 12.
Retró fotók: így túráztak nagyanyáink a Visegrádi-hegységben
Dobogókő és a Visegrádi-hegység már a túramozgalom hajnalán népszerű úti célnak számítottak. A Fortepan fotói visszarepítenek a múlt kirándulásaihoz.
A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, Dobogó-kő a múlt század eleje óta rendkívül népszerű a túrázók körében. Ebben több faktor is közrejátszik: a hegy a fővárostól nem messze található, jó infrastruktúrával rendelkezik és könnyen megközelíthető. A túrák során a katarzis sem marad el: a Dobogó-kőről és a Visegrádi-hegység innen megközelíthető csúcsairól remek kilátást kapunk a környező vidékre. Nem véletlenül épültek ide kilátók és menedékházak az évek során: mutatjuk, hogyan festett a túrázás a múlt században!
turazok-predikaloszek
Prédikálószék, látkép Nagymaros és Visegrád felé, 1957. Fotó: Fortepan / Keveházi János
Fotó megosztása:
1956
Túrázó a Prédikálószéken 1956-ban. Fotó: Fortepan / Gyöngyi
Fotó megosztása:
1962
Túrázók a Nyerges-hegyen, Szentendre felé menet 1962-ben. Fotó: Fortepan / Barbjerik Ferenc
Fotó megosztása:
1968
Kirándulók a Bükkös-patak sikárosi-réti részénél 1968-ban. Fotó: Fortepan / Umann Kornél
Fotó megosztása:
1958
Túrázók a Dömörkapu felé vezető úton 1958-ban. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán
Fotó megosztása:
1955
Az 1955-ös Felszabadulás Emléktúra a Vörös-kő tetején. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Fotó megosztása:
1929_2
Kirándulók a Prédikálószéken 1929-ben. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos
Fotó megosztása:
1964_2
Fotós a kilátóhelyen 1964-ben. Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr
Fotó megosztása:
1962
Ikarus busz a Dobogókőre bezető hóborította úton 1962-ben. Fotó: Fortepan/ Faragó László
Fotó megosztása:
1964
Téli családi fotó 1964-ből. Fotó: Fortepan / Pécsi család
Fotó megosztása:
A magyarországi turizmus központja: Dobogókő
Kevesen tudják, de Dobogókő területén már az őskorszakban laktak emberek: a környező barlangokban megtalálták a vadászó-gyűjtögető tevékenységre utaló csont- és kőmaradványokat. A történelmi értelembe vett őskornak a rómaiak érkezése vetett véget:
Dobogókőn egy római-kori őrtorony maradványait is fellelték.
A történelem viharai során a környék többször elnéptelenedett, majd újra beépült. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése a 19. század végén kezdődött: Téry Ödön és Thirring Gusztáv túravezetők ekkor kezdték kijelölni a terület turistaútvonalait. Emléküket több nevezetesség is őrzi: a Dobogó-kőről induló egyik körtúra Thirring-körútként vált ismertté, és a hegytetőn áll Téry Ödön emlékműve is.
Dobogókőn találjuk Magyarország legrégebbi turistaházát, a Báró Eötvös Loránd menedékházat, melynek eredeti, fából készült épületében kiállítást tekinthetünk meg a helyi turizmus múltjáról. Az 1898-ban épült faház mellett 1906-ban épült fel az impozáns kőépület, ami ma is turistaszállásként és étteremként működik. Itt kezdte meg működését a mai Magyarország területén elsőként épült sípálya is 1923-ban. Ez ma már hó hiányában nem üzemel, ugyanakkor a síliftek maradványait több helyen is megpillanthatjuk.
Dobogókő a szocializmus évei alatt is kedvelt kiránduló- és szállóhely maradt: a hegytető közelében több szálló is épült ebben az időszakban. Egyik ezek közül a Nimród szálló, ami korának luxuskomplexumaként nyitotta meg kapuit 1971-ben. A hányattatott sorsú szálló egy része 2017-ben leégett; az épület azóta várja a felújítást. A Fortepan képein megnézhetjük, hogy festett a luxusszálló fénykorában, milyen buszok közlekedtek Dobogókőre, és hogyan kirándultak a régi idők túrázói.
1907
Az 1906-ban épült kőház; a háttérben látható az eredeti, fából épült Báró Eötvös Loránd menedékház. Fotó: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Fotó megosztása:
1919
Az eredeti fa menedékház 1919-ben. Fotó: Fortepan
Fotó megosztása:
1933
A Magyar Turista Egylet I. világháborúban elhunyt tagjai emlékére állított emlékmű Dobogókőn 1933-ban. Fotó: Fortepan / Cholnoky Tamás
Fotó megosztása:
1935
Kilátás Dobogókőről észak felé 1935-ben. Fotó: Fortepan / Somlai Tibor
Fotó megosztása:
1939
Buszok a dobogókői parkolóban 1939-ben. Fotó: Fortepan / Album018
Fotó megosztása:
1948
A dobogókői BM (belügyminisztériumi) üdülő 1948-ban. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Fotó megosztása:
1958
A dobogókői Napsugár-szálló 1958-ban. Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr
Fotó megosztása:
1962
Ikarus busz a Dobogókőre bezető hóborította úton 1962-ben. Fotó: Fortepan/ Faragó László
Fotó megosztása:
1964
Téli családi fotó 1964-ből. Fotó: Fortepan / Pécsi család
Fotó megosztása:
1964_2
Fotós a kilátóhelyen 1964-ben. Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr
Fotó megosztása:
1970
A Báró Eötvös Loránd menedékház terasza 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Fotó megosztása:
1976
A menedékház belső tere 1976-ban. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Fotó megosztása:
1979
A Hotel Nimród 1979-ben. Fotó: Fortepan / Balázs Lajos
Fotó megosztása:
1972
A Hotel Nimród belső tere 1972-ben, a nyitást követő évben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Fotó megosztása:
1974
Van, ami sosem változik: a dobogókői buszmegálló 1974-ben. Fotó: Fortepan / Kozák
Fotó megosztása:
Kalandok a sokszínű Visegrádi-hegységben
Dobogókőről a Visegrádi-hegység többi csúcsára indulva rengeteg szép és kalandos helyszínre juthatnak el a túrázók. Dömösről a Prédikálószék felé kaptatva jutunk el a Vadálló-kövekhez. A vulkanikus eredetű sziklacsoport régóta mozgatja a népi fantáziát: a különleges formájú alakzatok az évek során az Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Szélestorony és Nagytuskó neveket kapták.
A Vadálló-kövekhez vezető meredek emelkedőt leküzdve már egyenes út vezet a Prédikálószékre, ahol 2016 óta kilátóból tekinthetjük meg a Dunakanyar lélegzetelállító panorámáját. Régebben a kirándulóknak be kellett érniük a hegy tetejéről nyíló látvánnyal, a Prédikálószék azonban már ekkor népszerű úti célnak számított – erről a Fortepan fotói tanúskodnak.
1929_2
Kirándulók a Prédikálószéken 1929-ben. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos
Fotó megosztása:
1929
Túrázók a Vadálló-köveken 1929-ben. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos
Fotó megosztása:
1937
Turistacsoport a Salabasinai-kútnál 1937-ben. Fotó: Fortepan / Storymap.hu
Fotó megosztása:
1955
Az 1955-ös Felszabadulás Emléktúra a Vörös-kő tetején. Fotó: Fortepan / Berkó Pál
Fotó megosztása:
1956
Túrázó a Prédikálószéken 1956-ban. Fotó: Fortepan / Gyöngyi
Fotó megosztása:
1958
Túrázók a Dömörkapu felé vezető úton 1958-ban. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán
Fotó megosztása:
1962
Túrázók a Nyerges-hegyen, Szentendre felé menet 1962-ben. Fotó: Fortepan / Barbjerik Ferenc
Fotó megosztása:
1963
A Szent László-völgy Pilisszentlászló közelében, 1963-ban. Fotó: Fortepan / Zsanda Zsolt
Fotó megosztása:
1968
Kirándulók a Bükkös-patak sikárosi-réti részénél 1968-ban. Fotó: Fortepan / Umann Kornél
Fotó megosztása:
1969
Lovak a Szent László-völgyben, Pilisszentlászlótól északra 1969-ben. Fotó: Fortepan / Zsanda Zsolt
Fotó megosztása:
1969_2
Kilátás a Szentendrei-szigetre, a Naszályra és Vácra az Urak Asztala felől 1969-ben. Fotó: Fortepan / Tóth Károly dr
Fotó megosztása:
1976
Útjelző tábla a Vörös-kőnél 1976-ban. Fotó: Fortepan / Faragó László
Fotó megosztása:
1985
A Felszabadulás Emléktúra transzparense a Vörös-kőnél 1985-ben. Fotó: Fortepan / Faragó László
Fotó megosztása:
Kirándulókról készült fotó a Salabasina-árokban található kiépített forrásnál: a nehezen járható szurdokvölgy patakját egykor több forrás is táplálta, mára azonban ez az egyetlen, ami még nem száradt ki. A képeken láthatjuk a túrázókat a Dömörkapunál, a Bükkös-pataknál és a Szent László-völgyben is. A helyiek a Szent László-forrásnak egykor gyógyító erőt tulajdonítottak;
mára azonban elapadt a vize, és csak hűlt helyét találjuk a völgyben.
A régi képekről megismerkedhetünk még egy, mára kikopott szokással: a Felszabadulás Emléktúrával. A Felszabadulás Emléktúrán Magyarország 1945. április 4-i felszabadításáról (és szovjet megszállásáról) emlékeztek meg, mikor a Vörös Hadsereg a magyar határon túlra szorította a német katonákat. Az emléktúrát évről évre a Visegrádi-hegységben található Vörös-kő csúcsán rendezték meg. A túra 1989 után nem került többé megrendezésre; a Vörös-kő tetejéről azonban továbbra is érdemes megtekinteni a környező hegyek-völgyek látványát.