Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon – hangzott el a sajtóbemutatón.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentős helyszíne, a közép-európai együttműködés bölcsőjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig.
A kormányszóvivő kiemelte: a történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább.
Az Alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár műemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható – tette hozzá.
Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak – mutatott rá.
Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség.
A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került
– olvasható a sajtóközleményben.
Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak.
A márványoltár a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442-1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.
A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá.
A fejlesztést Fodor Gergely kormánybiztos irányítja, a sokrétű munkát a Várkapitányság fogja össze.
A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából.
A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.
(MTI)