A skandináv országok leglaposabbik tagja Dánia, de tényleg, aki egekbe törő hegyeket akar látni, ne ide jöjjön, mivel az ország legmagasabb tengerszint fölötti természetes pontja olyan 170 méter környékén áll, ami mifelénk épp, hogy csak megüti a domb kategóriát. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy Dánia ne bővelkedne csodásabbnál csodásabb természeti látnivalókkal, például ugyanúgy rendelkezik hatalmas erdőrengetegekkel, mint gyönyörű tengerparttal, sőt, még egy sivatagja is van.
Történelméből adódóan az ország csábító lehet a viking hagyományok iránt érdeklődőknek, több viking tematikájú múzeuma is van, de bejárhatjuk Jellinget is, ami a 10. századi viking királyok székhelye volt és egy csomó épületromot és egyéb érdekességet találhatunk ott. Aki pedig annyira nincs oda a baltalóbálókért, nyugodtan megcsodálhatja a Dániában emelt számos koraújkori és újkori kastélyok egyikét, vagy akár az összeset is, bár ahhoz rengeteg időre lenne szüksége. Nézzük is inkább meg, hogy mit olvassunk, nézzünk, hallgassunk, illetve együnk, ha érdekelnek minket a dánok témába vágó szokásai?
Mit olvassunk?
Az egyébként gazdag dán szépirodalmi gyűjteménynek egy igen elhanyagolható része jelent csak meg magyar fordításban, de persze a legjelentősebb művek elolvasásához szerencsére nem kell megtanulnunk dánul. Nyilván mindenkinek megvannak Andersen meséi, vagy ismerősen cseng Karen Blixen neve, aki a nagysikerű Távol Afrikától című Sydney Pollack filmet ihlető „Volt egy farmom Afrikában” írója. A klasszikus műveltségű olvasóknak valószínűleg az egzisztencialista filozófia nagy alakjaként közismert Søren Kierkegaardot sem kell bemutatni. Itt Magyarországon mérsékeltebb ismertséggel rendelkezik az irodalmi Nobel-díjas Johannes V. Jensen, akinek a történelmi regényét, „A király bukását” egyszerre választotta meg a 20. század legjobb dán regényének az ország két legnagyobb napilapja is, a liberális Politiken és a konzervatív Berlingske.
Amennyiben valami könnyedebb olvasmányra vágyunk, úgy ott van a háborús regényeiben Hemingway és Rejtő stílusát néhol olcsó, de kétségtelenül szórakoztató lektűrré ötvöző Sven Hassel. Természetesen a manapság igen népszerű skandináv krimi vonalon is találunk dán írókat, ilyen például a Q-ügyosztály sorozatáról ismert Jussi Adler-Olsen, illetve az inkább politikai thriller műfajában alkotó Leif Davidsen.
Mit nézzünk?
Dán filmekkel is bőségesen el vagyunk látva, gondoljunk itt pl. Lars von Trierre, aki a legismertebb dán filmrendező a világon (pl. Antikrisztus, Melankólia, A birodalom, stb.). Nem ő az egyetlen kultikus filmrendezője az országnak, ott van Carl Theodor Dreyer is, aki olyan klasszikusokkal írta bele magát a filmtörténelembe, mint az 1928-as némafilmje, a Jeanne d’Arc szenvedései, vagy az 1943-ban készült, sokak által a náci megszállás allegóriájának tekintett A harag napja.
A történelmi filmek mezőnyét erősíti a 18. századi Dánia talán legnagyobb botrányát feldolgozó Egy veszedelmes viszony, valamint a 2. világháború végén aknaszedésre kényszerített német hadifoglyok történetét elmesélő Aknák földjén.
A skandináv krimiket a Q-ügyosztály történeteinek filmadaptációi, valamint az olyan alkotások képviselik, mint a Fácángyilkosok, vagy a Nyomtalanul. Remek film továbbá a funkcionális alkoholizmust egyfajta kísérletként megjelenítő Még egy kört mindenkinek.
A sorozatok műfajában kötelező darab a dán-svéd koprodukcióban létrehozott Bron/Broen, ami magyarul A híd címen futott, továbbá szintén a skandináv krimik világát idéző Egy gyilkos ügy, aminek az amerikai változata (The Killing) is nagy sikert aratott. Igen tanulságos darab még az 1864. Ez a sorozat azon túl, hogy kiválóan hozza a 19. századi Dánia hangulatát, elég plasztikusan mutatja be, hogy a nacionalista hurráoptimizmus hullámait meglovagló gátlástalan politikusok miként képesek belerángatni az országot egy olyan háborúba, amit csak elveszteni lehet.
Mit hallgassunk?
Ha szeretjük a komolyzenét, akkor hallgassunk bele Carl Nielsen dolgaiba, aki a dánok legismertebb zeneszerzője. Nielsen-t az emeli ki a késő romantika időszakában működő pályatársai közül, hogy nyíltan szembefordult a romantikával és a saját zeneiségét korábbi korszakok hatásaiból építette fel.
A könnyebb műfajok esetében meg kísérletet sem akarunk tenni arra, hogy bemutassuk a teljes palettát, hiszen akkor még holnap is ezt a cikket olvasnátok, inkább elégedjetek meg pár szemelvénnyel. A 20-as évek egyik nagy slágere volt a Jalousie Tango tzigane című dal, ami ugyanúgy beépült a nemzetközi sztenderdekbe, mint a mi Szomorú vasárnapunk.
A dániai könnyedebb jazz világ nagy örökzöldje a Bent Fabric jegyezte Alley Cat,
de az ezredforduló egyik egylövéses társasága a Safri Duo is dán zenekar. Jelenleg az ország talán legnépszerűbb popcsapata a nemzetközi fronton is sikeres Lukas Graham.
Persze nem csak popzene van a világon, Dánia a mindenféle mainstreamtől való elhajlásoknak is teret ad, beszéljünk akár hip-hopról,
vagy a psychobillyről.
Természetesen skandináv országként megkerülhetetlen a metál téma is, ugyan a black vonalhoz akkora legendákat nem sikerül csatasorba állítaniuk, mint svéd szomszédaiknak, de a heavy műfajban azért ott a Mercyful Fate és különösen annak énekese, a saját jogon is világhírű King Diamond.
Mit együnk?
A dánok ezt nem viszik igazán túlzásba, nem véletlen, hogy a dán gasztronómia műremekei nem élnek annyira élénken a közemlékezetben, mint mondjuk a francia, vagy az olasz konyha fogásai. A napközbeni étkezést általában a Smørrebrøddal tudják le, ez vajazott dán rozskenyeret és random feltéteket, rendszerint valami felvágottat, esetleg tatárbifszteket, sült húst, vagy füstölt lazacot takar.
Sok halat és egyéb tengeri herkentyűt fogyasztanak, de az ország nagy nemzeti eledelévé végül a Stegt flæsket választották, ami sült sertés hasaalja, petrezselymes besamel szósszal és főtt krumplival tálalva.
Természetesen a svédekhez hasonlóan ők is tolják a húsgolyót, csak ezt Dániában Frikadellernek hívják. Esznek levest is, ez jellemzően vagy borsó, sárgaborsó, vagy pedig csirkéből készült húsleves.
Ha inni kell, akkor a dánok előszeretettel mennek rá az akvavitre, ami egy vodkához hasonlóan krumpliból készült párlat, csak ezt a dánok megbolondítják valami épp kézre eső fűszerrel is, ez jellemzően kapor, kömény, vagy fenyérmirtusz lehet. Igen szeretik még a Gammel Dansk névre hallgató gyomorkeserűjüket, meg természetesen a sör is nagy kedvencünk, abból is a pilzeni jellegűeket kedvelik. Ez persze érthető, hiszen a Tuborg és a Carlsberg is dán sörmárkák. Növekszik Dániában a bor népszerűsége is, ám azt előállítani már kevésbé szeretik, így szinte kizárólag import bort isznak.