Virtuális túra: a feketelevestől a sebes vizű folyóig Lengyelországban
Lengyelország történelme sokban hasonlít a miénkhez, talán ezért is van az, hogy a régi torzsalkodásinkra fátylat borítva inkább azokra a dolgokra igyekszünk emlékezni, ami összeköt minket. Mondjuk az egymás trónviszályaiba való középkori belekotyogás és a boroszlói táborozás helyett pl. Bem apóra és Báthory Istvánra. Nézzünk is egy kicsit körül a lengyeleknél, merüljünk el a kultúrájukban, hallgassunk lengyel zenét, nézzünk lengyel filmeket, olvassuk lengyel szerzők műveit, együk a lengyel konyha remekeit és ezáltal talán még közelebb kerülhetünk hozzájuk.
Mit olvassunk?
A lengyel irodalom legalább annyira gazdag, mint a magyar és igen csábító gondolat a kettő között párhuzamokat keresni, bár talán nem annyira szerencsés, hiszen ha mondjuk azt találnánk leírni, hogy Mickiewicz volt a lengyel Petőfi, akkor sokan úgy kezdenék az előbbi verseit olvasni, hogy az utóbbival kapcsolatos élményeiket próbálják valahogy beleszuszakolni és ez a hozzáállás az esetek túlnyomó többségében csalódást szül.
A téma nagysága miatt még csak kísérletet sem teszünk a lengyel irodalom egészének vázlatos bemutatására, helyette inkább csak szemezgetünk az újkor második felétől felfelé. Azért esett erre a választásunk, mert bár a középkori, a koraújkori és a felvilágosodás korának lengyel irodalma is fölöttébb lebilincselő, de azért egy mai laikus olvasó számára nem biztos, hogy ugyanolyan élvezeti értékkel bír, mint a romantika korától napjainkig született művek.
A 19. századi lengyel költészetet a három bárd alakja köré szokás fonni, közülük is talán a legfontosabb, Adam Mickiewicz, akinek a Pan Tadeusz című művét az európai irodalomtörténet utolsó nagy eposzaként tartják számon. A 19. századnál időzve még egy gondolat erejéig, mindenképpen vegyük kezünkbe az egyik első Nobel-díjas író, Henryk Sienkiewicz könyveit. Például a Tűzzel-vassal/Özönvíz/A kislovag trilógiáját nagyjából akkora becsben tartják a lengyelek, mint mi az Egri csillagokat. Ha pedig a lengyel vonaltól egy kicsit távolodni szeretnénk, arra is van Sienkiewicznek receptje, lapozzunk bele az ókori Rómában játszódó Quo Vadis című regényébe.
Érdemes egy esélyt adni Władysław Reymont Szerb Antal által is nagyra tartott regényének, a Parasztoknak, mely egy 19. századi faluközösség életét mutatja be négy évszakon át.
A 20. századba érve olvassunk verseket a költészet Mozartjának nevezett Wisława Szymborskatól, vagy Jerzy Andrzejewskitől a háború utáni újrakezdés kérdéseit feszegető Hamu és gyémántot, vagy Sławomir Mrożek bármelyik drámáját. A kortárs lengyel írók közül pedig a legjelentősebb kétségtelenül Olga Tokarczuk.
Ha pedig némi könnyedebb kikapcsolódásra vágyunk, úgy ott vannak Stanisław Lem sci-fijei, illetve a még könnyedebb vonalon megtaláljuk a Witcher játék és filmsorozatot ihlető Andrzej Sapkowski Vaják történeteit.
Mit nézzünk?
Ahogyan nálunk Jókai és Gárdonyi regényeiből, úgy a lengyeleknél Sienkiewicz műveiből készültek remek filmfeldolgozások, beszéljünk akár a Kereszteslovagokról, vagy a fentebb említett Trilógia egyes epizódjairól. Az utóbbival kapcsolatos érdekesség, hogy a kronológiával ellentétes sorrendben forgatták le, a sorozat első regénye a Tűzzel-vassal készült el utoljára, 1999-ben. Ez azért volt így, mert a kommunista cenzúra számára az 1647-es Hmelnyickij-féle ukrán kozák és parasztlázadás ellen küzdő lengyel főhőseink érzékeny témát jelentettek.
Ha a lengyel filmesek szóba kerülnek, mindenképpen beszélni kell Andrzej Wajdaról, akitől a Csatorna, vagy a már korábban említett Hamu és Gyémánt filmfeldolgozása, a Tájkép csata után, vagy a hetvenes években a korábbi sztálinista Lengyelországot a cenzúra számára még elfogadható szinten kritizáló A márványember mind remek alkotások.
A sztálinista időket a legerősebb és legfelkavaróbb eszközökkel bemutató lengyel film a Kihallgatás volt, ami ugyan már a 80-as évek elején elkészült, ám bemutatásával a rendszerváltásig kellett várni.
Az elmúlt harminc év talán legsikeresebb lengyel filmje a Kler (Klérus) volt, amelyik az országban szent tehénként kezelt katolikus egyház képmutatásáról rántja le a leplet a maga néhol vicces, néhol nagyon is szomorú stílusában.
Ha már benne vagyunk az egyházi témában, azon melegében nézzük meg a Corpus Christi című filmet is, itt egy börtönből szabadult fiatal történetével találkozunk, akinek minden vágy, hogy egyházi pályára léphessen, ám a múltja akadályt jelent, de ez nem rettenti el hősünket semmitől.
Mit hallgassunk?
Nyilván, ha csak rágondolunk a lengyel klasszikus zenére, akkor azonnal Chopin ugrik be mindenkinek, persze mondanunk sem kell, hogy azért nem ennyire sima a helyzet, a középkortól kezdve tart számon az egyetemes zenetörténet lengyel zeneszerzőket. Nem akarunk túl sokat időzni a komolyzenénél, úgyhogy a kontraszt kedvéért álljon itt Ignacy Jan Paderewski, aki amellett, hogy zseniális zongorista volt, politikusnak és diplomatának sem volt utolsó, sőt még az ország miniszterelnökeként is szolgált egy ideig.
Ellenpólusként pedig bemutatnánk a hasonlóan zseniális Krzysztof Pendereckit, aki a zenei avantgárd képviselője volt és nagyobb ismertségre a hirosimai áldozatok emlékére komponált Gyászénekével tett szert.
A lengyel népzene általában a pattogós, gyorsabb ritmusokat kedveli, itt van példának egy nóta a sebes vizű Orava (azaz Árva) folyóról.
Ami a könnyűzenét illeti, mindenképpen meg kell említeni a death metal mezsgyéjén mozgó, metálos körökben világszerte ismert Behemoth-ot,
illetve a zenekar énekesét, Nergalt külön, aki, amikor épp nem metálkodik, akkor templomgyújtogató gót-country jellegű zenét tol a haverjaival.
Az alter műfaj egyik legismertebb képviselője Lengyelországban a Myslovitz névre hallgató zenekar:
Az első lengyel szám, amit lejátszott az MTV a Maanam „Się Ściemnia” címet viselő remek kis dala volt.
A punk a reggae a ska és a pop határán táncol valahol igen jól Akurat zenekar:
A hip hop kedvelőinek meg itt van a Nagły Atak Spawacza, akik pengeélen táncolnak valahol a trú gengszterség és a lakótelepi pronyóság között, de jól csinálják.
Mit együnk?
A lengyel tipikus kelet-közép-európai konyha annak minden előnyével és hátrányával. Igen szeretik a leveseket, ezek között vannak olyanok, amik számunkra is ismertek, mint a klasszikus csirkehúsleves (ezt a lengyeleknél Rosółnak hívják), vagy a Żurek, aminek az alapja az erjesztett rozs és nálunk annak idején ciberelevesként ismerték, annyi különbséggel, hogy a lengyelek rendszerint valami kolbászfélét is pakolnak bele. A keleti szláv hatásnak betudható, hogy a lengyelek is nagyon szeretik a céklából készült különféle leveseket. Furcsaságnak pedig itt van a Czernina (néhol Czarnina), azaz a feketeleves, ami ebben az esetben nem kávét jelöl, hanem egy baromfihúslevesből és kacsavérből álló, édes-savanykás ízű levest.
Ők is esznek gulyást és karácsonykor náluk is töltöttkáposzta kerül az asztalra. Nagy nemzeti kedvencük a Bigos, amit tekinthetünk akár az általunk székelykáposztának nevezett étel durva felturbózásának is, ugyanis többféle húsból (rendszerint valami disznóságból, de nem szentségtörés némi marhahúst is keverni bele és a lengyelek tradicionális nem paprikázott füstöltkolbászából) áll, illetve kelkáposztát, almát és aszaltszilvát is tesznek bele. Tipikus ünnepi étel.
A másik nagy nemzeti gasztronómiai csodája a lengyeleknek a Pierogi, amit , ha nagyon le akarunk egyszerűsíteni, akkor a mi derelyénk megfelelője, annyi különbséggel, hogy míg nálunk a derelye jellemzően édes töltelékkel rendelkezik, addig a lengyelek édesen, húsosan és zöldségesen is fogyasztják.
A desszertek terén is sok az átfedés, ők is esznek bejglit (Makowiec), meg krémest (Napoleonka), ami II. János Pál pápa kedvenc édessége volt. Népszerű süteményük még a Karpatka, ami egy kétféle tésztából, lekvárból és vanília sodóból, vagy fagylaltból álló finomság.
Ami meg az italokat illeti, a lengyelek jellemzően söröznek és vodkát tolnak mellé. Utóbbi kapcsán komoly nézeteltérés alakult ki köztük és az oroszok között, hogy melyik népé is az érdem a vodka feltalálásáért, ez olyasmi, mint amikor mi csülökre megyünk a románokkal azon, hogy kié a kürtőskalács. Nem tök mindegy? Finom és kész.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
