Virtuális látogatás 5 gyönyörű magyarországi templomban - 1. rész
A templomok továbbra is nyitva tartanak, sőt, a miséket is megtartják – aki azonban jó turista módjára szeretné megnézni a lenyűgöző épületeket, azoknak egy egyszerűbb megoldást ajánlunk. Több templom esetében elérhető a virtuális látogatás, azaz a látogató a kanapéjáról járhatja be a templomot egy telefon, táblagép vagy számítógép segítségével. Összegyűjtöttünk 5 templomot, amit most te is bebarangolhatsz egy jó tea kíséretében, az otthon kényelmében.
Szent György-templom
Hivatalos okiratok már a XIII. században említést tesznek Józsa település Szent György-templomáról. A középkori templom romjaitól mintegy 150-200 méterre épült fel új templom, mely békés, titkos hely hangulatát idézi, ahol erőteljesen megjelenik a szakralitás. A tervező, Győrffy Zoltán, munkája során nagyon fontosnak tartotta a fény szerepét a templom belső terében. Az új római katolikus templom több mint 1600 négyzetméteres felületen kapott speciális téglaburkolatot, ami Szent Antal földjéről, Padovából érkezett, ahol speciális öntési eljárással készült egy több mint 100 éves téglaöntő műhelyben, ahonnan több neves római és velencei épület falainak téglaburkolata is származik.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ide kattintva járhatod be az időtlenséget sugárzó épület.
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom – ritkábban budavári koronázótemplom – Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította, 1015-ben, ám erről sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Több újjáépítésen esett át a tatárjárás után, sőt, a 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá vált, mígnem névadójának, Hunyadi Mátyásnak az uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. Még a törökök is szemet vetettek rá, később az 1723. évi nagy budai tűzvészben le is égett, egyszóval kalandos története van az épületnek, melynek falai közt két uralkodói párt is megkoronáztak: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát.
MTI/Mohai Balázs
Itt vehetsz részt egy virtuális sétán a Mátyás-templomban.
Jézus Szíve Jezsuita Templom
A magyarországi jezsuiták központi temploma azon kevés szakrális épület közé tartozik, amely a hívek szorgalmazására és nagyrészt közadakozásból épült fel. A gyűjtés a jézustársasági atyákat a XIX. század végén a fővárosba hívó Győry Teréz grófnő és Zichy Nándor gróf szorgalmazására indult meg. A templommal egybeépült rendház 1888-1890 között elkészült, de az építkezés befejezése anyagi nehézségek miatt elhúzódott. A templomot végül 1909. április 27-én szentelték fel, és az ugyanabban az évben függetlenné vált magyar jezsuita tartomány központja lett. A felvirágzó hitélet után a II. világháború idején az altemplom menedékként szolgált a zsidó menekülteknek, katonaszökevényeknek és kibombázott családoknak.
Kattints, és nézd meg a templomot belülről is.
Kiskunfélegyházi Szent István templom
A 19. században a társadalmi és a keresztény élet fellendülésnek indult Kiskunfélegyházán. Először 1802-ben vetődött fel egy második templom építésének gondolata az egyre gyarapodó, szinte csak katolikusok által lakott településen. Az egyház képviselőtestülete 1872-ben mondta ki az új templom szükségességéről szóló határozatot. Megalakult a Templomépítő Bizottság, amely Pártos Gyula műépítészt kérte fel az új, impozáns templom tervezésére. A telket a város adományozta. Az alapkőletétel 1872-ben történt, és Peitler Antal József váci püspök szentelte fel 1880-ban. A hívek adakozásának köszönhetően elkészültek a berendezési tárgyak, mígnem
a háború alatt elvitték a harangokat és az orgonasípokat, hogy fegyvert készítsenek belőlük.
Később fokoozatosan ráncfelvarráson esett át az épület, mely Kiskunfélegyháza egyik jelentős utcáján áll, városképileg meghatározó szerepet tölt be.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Itt tekintheted meg a lenyűgöző templomot.
Szent Anna-székesegyház
A debreceni Szent Anna-székesegyház a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma, plébániatemplom. A barokk stílusú épületet Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746-ban, majd felújításon esett át az 1811-es tűzvész miatt, immár copf stílusban. A katedrális 1993-ig csak plébániatemplomként működött, abban az évben ugyanis II. János Pál pápa székesegyházi rangra emelte a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megalapításával.
Járd be a Szent Anna Templomot.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
