12 hely Magyarországon, ahol virágzásban gyönyörködhetsz tavasszal
A hosszú, sötét téli napok után végre beköszöntöt a március, a természet megújulásának tarka, fényes, meleg évszaka. Magyarország tájai új életre kelnek ilyenkor, Budapest talán sosem olyan szép, mint tavasszal, a napsütéses reggeleken még munkába menni sem olyan rossz elfoglaltság, a kertek, mezők, erdők pedig a szó szoros értelmében is kivirágoznak. A nap meleg sugarai alatt a természet felébred álmából, a madarak egyre szebben énekelnek, a rügyek kipattannak, a természet ezernyi színt ölt.
Egész évben öröm a túrázás, kirándulás, városlátogatás, de ha valamikor, akkor tavasszal egyenes kötelező kimozdulni. Akár egy teraszra ülünk ki kávézni, akár a busz helyett gyalogosan megyünk haza, akár tollasozunk egy fél órát egy parkban, teljesen mindegy, csak élvezzük a tavaszi illatokat, a színpompát és a napsütést. A borongós, szürke téli hónapokat követően a virágok cifra sokasága felülmúlhatatlan szépséggel tölti meg a tereket, kétség sem fér hozzá, hogy az egyik legjobb tavaszi program valamelyik színes hazai virágmező felkeresése. Ehhez nem muszáj túraruhát ölteni,
városias környezetben is megcsodálhatjuk a márciusi kerteket, ennél egy fokkal természetközelibb élményt nyújtanak az arborétumok, és akinek kedve van, virágnéző erdei sétát is tehet.
Mi virágzik Magyarországon márciusban?
A tavasz hírnökeként is ismert hóvirág már februárban kibukkan a hó alól, ő az első jele annak, hogy közeledik a tavasz. Hasonlóképpen a téltemető virágai is már megjelennek február végén, különösen az erdős területeken jellemző a látvány, ahogy a boglárkaféle sárga virágai megtörik a téli tájat.
Míg a hóvirágot és a téltemetőt a hó sem zavarja meg, az ibolya megvárja az igazi tavaszi hőmérsékletet és napsütést, csak akkor árasztja el az aljnövényzetet, ha eleg süt a nap. Nagyon kedveli az erdők enyhén árnyékos pontjait, az apró virágok a fák tövében, cserjék alatt láthatók rendszerint.
Az erdő egyik legszebb virága, a tavaszi tőzike szintén márciusban virágzik tölgyesekben, bükkösökben, lápréteken, patakok mentén, ligeterdőkben. A hóvirágra nagyon hasonlít, mindkettő az amarilliszfélékhez tartozik, de
igazából nagyon könnyű őket megkülönböztetni: míg a hóvirág lepellevelei teljesen fehérek, a tőzike lepelleveleinek csúcsain zöld vagy sárga foltok láthatók.
A krókuszok, vagy más néven a sáfrány az ibolyához hasonlóan egy csomó faj együttes neve, létezik dísznövényként termesztett krókusz, és számos vad faj. Lilás virágaik jellemzően kora tavasszal nyílnak, és a nap felé fordulnak. A pici, pár centis szár és az azt körülölelő keskeny tőlevelek a föld alatt hagymát rejtenek. A növénynemzetség gasztronómiai jelentősége miatt világszerte ismert. A sáfrány fűszerként azért olyan drága, mert termeszteni se egyszerű, és a bibéket begyűjteni is különösen nehéz.
Az őshonos sáfrányfajokat eszünkbe ne jusson begyűjteni, legfőképp azért, mert védett virágokról van szó, és szerencsére egyébként sem alkalmasak konyhai felhasználásra.
Egykor a Kárpát-medence is komoly sáfránytermesztő terület volt, étkezési célok mellett ruhafestésre használták a virágokat.
A tavasz első virágai közé tartozik még többek között az apró nőszirom kékes-lila, sárga mintázatú virágai, amelyek a februártól áprilisig tartó időszakban láthatók. A hunyor fajai is, ez szintén egy boglárkaféle, a csoportra olyan jellemző virágról és a mélylila színéről ismerhető fel ez a mérgező virág, amelynek vad és termesztett változatai egyaránt elterjedtek.
És végül, de nem utolsósorban emlékezzünk meg két további jellemző tavaszi fajról, amely a kisebb-nagyobb kertek két kedvenc növénye nálunk. Az egyik a tulipán, a másik pedig a nárcisz.
A tulipánnak közismerten sok, több ezer termesztett változata van, de azt már kevesebben tudják, hogy
a Kárpát-medencében él több tulipánfaj vadon is, a legismertebb a sárga virágú magyar tulipán.
A tulipán név a virág turbánra emlékeztető alakjára utal, perzsa eredetű. Ugyan a közgazdaság buborékok egyik közkedvelt példájaként emlegetett tizenhetedik századi tulipánőrületnek vége, a spekulációs tulipánpiac összeomlott, az annak idején az Oszmán Birodalomból Európába importált virágok továbbra is fontos szerepe van. Továbbra is rendkívüli mennyiségben termesztik őket, a világ legnagyobb tulipánexportőre, Hollandia mellett a németek, a franciák és a belgák is nagy tulipántermesztők. Magyarország ebben a kérdésben persze távolról sem számít fontos szereplőnek, de nálunk is vannak termesztők, és így tulipánmezők, méghozzá gyönyörűek.
A nárcisz is egy hagymás növény, amarilliszféle, a lepelvirág jellegzetessége a közepén magasló, úgynevezett korona. A nárcisz érdekességei kevésbé gazdasági, inkább botanikai jellegű ügyek. Az egyik ilyen, hogy a nárciszok előszeretettel hibridizálódnak. Itthon csupán egyetlen természetes faj él, a csillagos nárcisz. De már a természetes fajok is roppant változatosak alaktani szempontból, és mivel könnyen kereszteződnek, és képeznek egymással hibrid fajokat mindenféle emberi beavatkozás nélkül, kint a természetben, és gyakran alig lehet megállapítani, hogy egy adott nárciszpopuláciő vajon egy botanikai értelemben vett faj, vagy keresztezett hibridek csoportja.
A következőkben bemutatunk 12 olyan belföldi helyszínt, ahol kedvedre nézegetheted a szebbnél szebb virágokat, legyen az hóvirág, tőzike, krókusz, nárcisz vagy tulipán. Utóbbiakból elég jól áll az ország, ugyanis
Magyarországon található Európa legnagyobb nárciszmezője.
Jeli Varázskert – nárciszok ezrei és virágok mindenütt
Zalaegerszegtől vagy akár Szombathelytől is alig félórányit kell csak autóznunk a Kám határában lévő csodáig, ami nem véletlen viseli nevében a varázskert kifejezést.
Ide április végén, május elején érdemes látogatni: itt már nem a tavasz korai hírnökei lesznek a főszereplők, hanem olyan gyönyörűségek, mint a koreai havasszépe, a japán babérhanga, vagy a 300 rododendron-változat bokrainak virágai.
A Jeli Varázskertben nárciszból sem szerénykednek, rendszerint 15 ezer példány nyílik a park területén.
Babócsai Basakert, a nárciszok birodalma
A Babócsai Basa-kert Természetvédelmi Területen is megfigyelhető a nárciszok kapcsán a bevezetőben említett hibridizációs jelenség. Európában itt található a legnagyobb összefüggő nárciszmező, ezért nem véletlen a 13 hektáros terület védetté nyilvánítása. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alatt lévő tájat már a török hódoltság óta díszíti a csillagos nárcisz.
Az évszázadok során keveredett a közönséges fehér nárcisszal, ami nem hogy levonna szépségéből, de még ki is hangsúlyozza azt.
A virágzás tavasz derekán kezdődik, és akár májusig is eltarthat. Érdemes azonban április vége felé ellátogatni ide, mivel akkor teljesedik ki legjobban a rét pompája.
Nárciszkert Vác felett
A Dunakanyarban Vác felett magasodik a Naszály, a túrázók egyik közkedvelt hegye. A remek kirándulóutakon túl a környék egy csodálatos nárciszkertről is ismert. A virágok már az autópályáról is láthatók a hegy oldalán. A mező a Váchoz közeli sejcei elágazás felől közelíthető meg, itt egy földúton kell haladni a mészkőbánya és a cementgyár között. A Naszályon a virágtermesztésnek régi hagyománya van, a bógyós gyümölcsök mellett a kertek gazdái gyakran virágtermesztéssel egészítették ki a tevékenységüket. A naszályi nárciszos tulajdonosai is generációk óta termesztenek virágokat, de több helyütt látni a hegyoldalban a régi nárciszmezők azóta is virágzó nyomait.
Mivel néhány évvel ezelőtt az interneten elterjedt szép felvételeknek köszönhetően szabályosan lerohanták az érdeklődők a naszályi nárciszmezőt, azóta táblák jelzik, hogy a virágszőnyeget meg kell védeni.
Szedd magad nárciszok a Bálint család kertjében
Százhalombattán a Régészeti Park mellett található a Bálint Családi Kertészet. A több mint húsz éve egyetlen család által művelt kertben a nárciszok mellett más virágokat is termesztenek, de a március a nárciszoké. A virágokat szabad kézzel szedhetjük, és roppant baráti áron vihetjük őket haza. Később bazsarózsát és tulipánt találunk majd a családi kertészetben. A virágok mellett termelői finomságokat, lekvárokat is vásárolhatunk, és a kirándulást összeköthetjük a Régészeti Park felkeresésével is. Aki nem akarja bepiszkolni a kezét még virágszedéssel sem, de szeretne nárciszt, előre is szednek virágokat, és azok is megvásárolhatók.
Tulipánszüret Kőröshegyen
Egy picit már előrébb ugrunk a virágzások között, egy olyan páratlan helyre és eseményre, amely áprilisban fogadja látogatóit, akkor is csak pár napra.
Ha szeretnénk látni egy hegyoldalnyi tulipánt, és még haza is vinnénk belőlük, akkor mindenképpen látogassunk el Kőröshegyre, ami Balatonföldvár szomszédságában található, a parttól alig 3 kilométerre.
A Kőrőshegyi Levendulásban ugyanis 176 ezer tulipánt ültettek, és ha van metszőollónk (ezt lehet a helyszínen is bérelni), no meg gumicsizmánk, akkor ebből lesz mit hazavinnünk.
A szezon kezdetéről és egyéb fontos információkról a Kőröshegyi Levendulás weboldaláról tájékozódhatunk.
Tulipántenger Magyarország legnagyobb botanikus kertjében
Nem maradhat ki a felsorolásból természetesen a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert sem, mely szintén hatalmas tulipánmezőkkel örvendezteti meg vendégeit.
A virágzás itt április elején kezdődik, de a kertészek egy remek húzással ügyelnek annak folyamatosságára, mivel vannak olyan fajták – a mintegy 70 különféle között – melyek később nyílnak. Ahogyan előfordulnak az árnyékos helyeket, illetve a napfényt jobban kedvelők is.
A hely maga hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjtőhelye, ahol ráadásul rengeteg különböző madárfaj él.
Ha van időnk, akkor szánjunk rá egy egész délutánt is, örök emlék marad.
Kökörcsin túrák a Budai-hegységben
Március közepén kezdi el bontani szirmait az a leánykökörcsin, amit a tavasz egyik legszebb vadvirágának tartanak. Budapest belvárosától kocsival 15 perc alatt elérhető az a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, ahol ilyenkor hatványozva találkozhatunk vele.
A kékesibolya színű virágokat élénksárga porzók ékesítik, és bár védett növényről van szó, a teájával egykor az aszmatikus görcsöt, fejfájást csillapítottak.
A területen vezetett, egy órás vezetett túrákat tartanak, kívánság szerint akár óvodás csoportoknak is. Érdemes ezeket igénybe vennünk, rengeteg érdekességet megtudhatunk a lenyűgöző erdőség állat- és növényvilágáról.
Csáfordi erdő – tőzikék milliói várnak
Az ország egyetlen összefüggő tőzikés erdeje, amely a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található, Csáfordjánosfa község határában. A harang alakú, zöld szegéllyel csipkézett virág szépségében februártól márciusig gyönyörködhet a nagyérdemű.
A Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével határos délnyugati területén lévő rengeteghez annyi turista szokott elzarándokolni, hogy kénytelenek voltak keményíteni a látogatási szabályokon. Csak gyalogosan látogatható a helyszín, és a kijelölt útvonalról való letérést büntetik.
Nem véletlen ez a szigorítást, ugyanis
itt 13-17 millió tövet számlál a tőzike helyi populációja, ami bárhol Európában óriásinak számít.
Dobogó-erdő – tőzikék mindenütt
Körmend és a közigazgatásilag hozzátartozó Horvátnádalja között húzódik a Rába-Pinka árterében Dobogó-erdő. A csáfordjánosfai erdőség mellett ez az egyik legnagyobb hazai tőzike lelőhely.
A keményfás ligeterdőbe belépve elsőre nehéz észrevenni a virágokat, aztán ha minél beljebb haladunk, annál több lesz belőle. A tapasztalt túrázók szerint már az elején érdemes a szűkebb, jobb oldali tanösvényt választanunk.
Alcsúti Arborétum – itt a legnagyobb a hóvirágmező
Alcsútdobozon, Fejér megyében, a Vértes hegység lábánál, a Pollack Mihály tervezte egykori Habsburg-kastélyhoz tartozó park része az a hóvirágmező, amely közel két és fél hektáron terül el. Néhány helyen már szinte szőnyegszerű a látványa, annyira egybefüggő.
A növények első példányait az 1800-as évek végén telepítették a hajdani birtok kertészei. Ezeket idővel újabb és újabb variánsokkal gyarapították.
Így mára már 7 hóvirágfaj, 24 fajtáját tudják megtekinteni a látogatók.
Az arborétumban természetesen a növényvilág számtalan érdekességét is meg lehet tekinteni: ne hagyjuk ki a 170 éves libanoni cédrust, és a vele egykorú platánsort sem.
Kámoni Arborétum – ahol a hóvirág és a tőzike találkozik a krókusszal
Szombathely északi városrészében található parkot még a Saághy család kezdte kialakítani az 1890-es években. A botanikuskert leginkább arról híres, hogy itt található Magyarországon a leggazdagabb fásszárú gyűjtemény (2500 fajjal és változataival), számtalan ritkasággal, különlegességgel.
Azonban tél végén, tavasz elején mindezt szinte elfeledteti a vadvirágok által nyújtott pompa, melyben az ide látogatók órákig képesek gyönyörködni, mégsem tudnak betelni vele.
A hóvirág ilyenkor keveredik a távolról nehezebben megkülönböztethető, harang levelű tőzikével. Ezeket festi aztán meg a kék krókusz, amitől már folyamszerűvé válnak a mezők.
Szarvasi Arborétum – a kora tavasz legszebb virágai
A Pepi-kertnek is hívott park Szarvas város határában található, a Hármas-Körös legnagyobb holtága mentén. Bár a hóvirág az Alföldön ritkán fordul elő, itt rengeteget találhatunk belőle.
Ráadásul nincs is egyedül, kora tavasszal a hunyor, a krókusz, a májvavirág és a kankalin nyújt részére fenséges társaságot.
Április közepe felé a liliomfák virágzása bódít el mindenkit, és ilyenkor a tulipánok és a fürtös gyöngyike is felejthetetlenné teszi a látogatást.
Persze, azért itt nem érnek véget a csodák: találkozhatunk kék pávákkal, mamutfenyőkkel, 200 éves tölgyekkel, illetve a világ minden részéről származó különleges fákkal és cserjékkel.
Cikkünk frissült.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
A címlapon fut
Ajánljuk még:
Földrajzi kvíz: rájössz, melyik ország látható a...
Mostantól hatalmas terület borul teljes sötétségbe...
Fotókon a földrengés sújtotta Mianmar és Thaiföld
Eldőlt: soha többé nem nyit ki Budapest híres gyermekfürdője -...
Tízezres órabérrel várnak a horvát tengerpartra téged is -...
