Az Országos Vízügyi Igazgatóság szóvivője az ATV Híradónknak elmondta: a tó átlag vízállása 82 centiméter körüli, pedig nyáron az alsó szabályozási szint 137 centiméter. A klímaváltozás érezteti a hatását a Velencei-tónál is, ami folyamatosan párolog: vízszintje jelenleg 3 naponta 1 centimétert csökken. A két víztározó helyzete sem fényes: ezekben is alacsony a vízállás, és a nagy meleg miatt elkezdődött az algásodás. Ha ezek vizét a tóba engednék, vízminőségi problémák merülnének fel. Habár lenne lehetőség a karsztvizes pótlásra, ez is akadályokba ütközik. “Ebből a csőrendszerből egyszer megpótolták vizet, nyilvánvalóan erre lenne lehetőség azért az egy jóval összetettebb döntés, hiszen itt azt az ivóvízbázist is figyelembe kell venni” – mondta az ATV Híradójának Siklós Gabriella.
A Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint 40 milliárd forintból helyre lehetne állítani a tavat, a kormány azonban nem tud segíteni. Áder János alapítványa viszont segítene: a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kommunikációs vezetője az állami rádiónak azt nyilatkozta, hosszú távú megoldást keresnek, a köztársasági elnök azt kérte tőlük, hogy állítsanak fel egy szakemberekből álló csapatot.
Szükséges változtatni
Az elmúlt napok felkavaró hírei – a németországi áradások, a görögországi tüzek, az észak-amerikai hőséghullámok és hatalmas viharok – sem kecsegtetnek sok jóval. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU-professzora úgy látja: ha most nem változtatunk, és nem fogadjuk el azt, hogy nem élhetjük ugyanúgy az életünket, mint eddig, akkor nagyon szomorú élet vár ránk. Mint fogalmazott, azok a katasztrófák, amiket láttunk most a tévében, előbb-utóbb a saját környezetünkben is megtörténnek.
Az ENSZhez tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint a jövőben is erre lehet számítani. Többek között azért, mert a világ országai túl sokáig nem léptek fel a károsanyag-kibocsátás ellen. A jelentés szerzői komoly kormánydöntéseket várnak.