Ezerarcú – a kifejezés, amit szinte minden úti beszámolóban megtalálunk és akkor is hajlamosak vagyunk használni, ha mára már szinte teljesen elvesztette a jelentését. Mégis, ha Varsóról van szó, egyszerűen nincs találóbb jelző, amit használhatni lehetne. A lengyel fővárosnak a történelméből is adódik, hogy egyszerre találjuk itt meg a múlt különböző korszakait, miközben modern ritmusra hullámzik a belváros. A Varsóban töltött egy hét után egyértelművé vált, hogy miért is szeretik ennyire a magyarok a sok szempontból Budapesthez hasonlatos várost, miközben az is bebizonyosodott:
Varsó tiszteli a múltját, de nem fél a jövőtől sem.
Varsó, az elpusztíthatatlan
A város története a 12. századig vezethető vissza, amikor megalapították Jazdów városát, ami a ma ismert főváros egyik központi része. Az évszázadok alatt a történelem azonban egyáltalán nem bánt kegyesen a területtel és többször tűnt úgy, hogy a háborús konfliktusok Varsót a földdel teszik egyenlővé, az mindig felemelkedett, büszkén kihúzta magát és képes volt újra és újra megújulni. Az 1600-as években a svéd-porosz háború tépázta meg a várost, később az első világháború utáni lengyel-szovjet háború okozott súlyos károkat a területen, de
az igazi pusztítást Varsó történetében a második világháború okozta.
1939. szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot és mindössze pár hét leforgása alatt az ország egyszerre került a németek és a szovjetek uralma alá. Varsóban létrejött Európa legnagyobb gettója, ahonnan aztán Európát tekintve a legnagyobb számú zsidóság került koncentrációs táborba és vesztette ott életét. Később, a leveréssel végződött varsói felkelés után a németek a várost ténylegesen a földdel tették egyenlővé:
a város 85 %-a, a Belváros közel 100 %-a romokban állt – de Varsó talpra állt.
A múlt, ami a jövőbe mutat
Ezek után nem csoda, hogy a lengyel fővárosban nem találunk olyan historikus szépségű épületeket, mint például Budapesten vagy Párizsban. Nincsenek olyan ezeréves romok, mint Görögországban és nem látjuk a századforduló szecessziós megoldásait sem az utcákon, mint Spanyolországban. De a történelem mégis jelen van. Tökéletes példa erre a város legismertebb és legnagyobb turistalátványosságára,
a Kultúra és Tudomány Palotája, ami a központban helyezkedik el és úgy ékelődik be az azóta felhúzott felhőkarcolók közé, hogy az ember képtelen máshova nézni.
Az épület már csak azért is szimbolikus, mert a lengyelek a szovjetektől kapták, akik mindössze három év alatt húzták fel a monstrumot. A 230 méter magas, szovjet mintára épült felhőkarcoló megítélése a mai napig ellentmondásos, de egyszerű turistaként tényleg lenyűgöző. Az épületen belül expresszlift szállítja a látogatókat a harmincadik emeletig, vagyis 114 méter magasba, ahonnan elképesztő panoráma nyílik a városra – a jegyár pedig mindössze 2500 forint.
A kilátóban állva pedig tényleg az az érzése az embernek, hogy összeér a múlt és a jövő: a szovjetek által,
a bűnös történelem mementójaként épített épület tetejéről csodálhatjuk, ahogy a felhőkarcolók lehetetlent nem ismerve az égbe törnek és új arculatot adnak Varsónak.
Óváros, ami a 20. században született újjá
A Palota gyakorlatilag egy óriási iránytű a városban: a centrumon belül mindenhonnan látszik, könnyű hozzá képest meghatározni a helyzetünket és innen indul vagy mellette halad el az összes fontos főútvonal. Az egyik ilyen rögtön át is vezet az Óvárosba, ami szintén majdnem teljesen elpusztult a bombázások során.
A második világháború után korabeli, 13-14. századi rajzok alapján építették újra, de ebből szinte semmit sem lehet érezni.
Az apró, kanyargó utcák, a zsákutcák, a macskaköves tér mind olyan hangulatosak, mint mondjuk a prágai Óváros vagy a budapesti várnegyed. A Főtéren, a Visztula partján álló királyi palota visszafogott és egyszerű, de a hozzá tartozó kert és az itt található labirintus az év minden szakában felejthetetlen élményt nyújt. Hasonló ehhez a Lazienki palota kertje is, ami még hatalmasabb, ezért mindenképpen érdemes legalább egy napot szánni rá.
A Főtér és környéke természetesen tele van kisebb-nagyobb éttermekkel és bár találunk köztünk fine dining gasztronómiai helyeket is,
jellemzően mégis a hagyományos lengyel finomságokkal találkozunk – viszonylag olcsón.
Találunk itt tradicionális töltött tésztát, pierogit, lengyel céklalevest, barscsot, de a különleges, az általunk ismert székelykáposztához hasonlító bigost is.
Varsó felett az ég
A város éjszaka legalább annyira eleven és vibráló, mint napközben. A hétvége kezdetével a főutakon megszámlálhatatlan kiülős hely, bár és étterem sorakozik, ám ezeknek érdemes időben utánajárni és asztalt foglalni, ugyanis vannak helyek, ahol hosszú sorokban várakoznak az emberek.
A leglátványosabb és legnépszerűbb ilyen hely nem más, mint egy éjszakai, szabadtéri vásárcsarnok, a Nocny Market.
A belvárosban található területen több tucatnyi food truck található és mindenki megtalálhatja a számára tökéletes vacsorát: a sushi burgertől kezdve a török életeken keresztül egészen a hagyományos lengyel finomságokig. Az esti órákban szintén
érdemes végigsétálni a Visztula bal partján, aminek a hangulata olyan, mintha egy mediterrán tengerpartra csöppentünk volna
– nyugágyak, homokos part és andalító zene, miközben különböző előadások, bűvészek, helyi művészek szórakoztatják a közönséget.