A COVID-19 világjárvány soha nem látott kihívások elé állította a nemzetközi turizmust. Ezt elég jól jelzi, hogy a világ lakosságának nagyjából a 90 százaléka él ma olyan országban, ahol életbe léptettek valamilyen szintű utazási korlátozást. Súlyos, megválaszolandó kérdések merültek fel a légi utazás biztonságával kapcsolatban és természetesen az sem mindegy, hogy a leállásokat követő gazdasági megbicsaklást hogyan lesznek képesek a Föld államai kezelni.
Ugyan hihetnénk azt, hogy ez a mostani állapot a COVID-19 miatt alakult ki és ez egészen addig a pontig meg is állja a helyét, amíg nem kezdünk azon spekulálni, hogy miképpen térjünk vissza a régi megszokott kerékvágásba a járvány lecsengése után. Mert remélhetőleg soha nem fogunk visszatérni.
Arról van szó, hogy a COVID-19 tökéletesen megmutatta, hogy az eddigi utazási körülményeink mennyire sebezhetővé tesznek minket egy bármilyen járvány esetén,
így ha ezt a konkrét kórokozót ki is tudjuk majd iktatni valamikor a közeljövőben, az egyáltalán nem jelent biztosítékot arra, hogy nem kerülünk újra ilyen helyzetbe akkor, ha nem változtatunk a megszokott sémán.
De min is kellene elsősorban változtatni? A jó hír, hogy nekünk szinte semmin, hiszen olyan folyamatokról beszélünk, melyek a járványtól függetlenül is zajlanak már jó ideje. Ilyen például az életünk digitalizálódása.
A biometrikus azonosítás, az elektronikus ügyintézés mind olyan technológiai előrelépések, amiknek a célja többek között az is, hogy ne kelljen hosszú sorokba tömörülve, izzadt tenyérrel markolászni mondjuk az útlevelünket, mielőtt felülhetnénk a repülőgépre.
A járványügyi intézkedések csak felgyorsítják ezt a folyamatot, olyan ez, mint amikor a járvány miatt kevesebbet jártunk boltba és mindenki megpróbálta a számára legszükségesebbeket, még az élelmiszert is online beszerezni.
Ehhez a vonalhoz kapcsolódik az érintésmentes utazás koncepciója, ami arról szól, hogy anélkül tudunk, mondjuk a reptéri becsekkolástól a hotelszobáig eljutni, hogy bármit is össze kellene tapogatnunk, vagy bárminket is oda kellene adnunk másoknak, hogy azok jól összetapogathassák. Mondjuk egy biometrikus azonosításra alkalmas terminál a reptéren pont ezt tudná véghezvinni, hiszen a gép csak ránk néz és
tudja, hogy kik vagyunk, van-e érvényes repülőjegyünk, ha egy kicsit komolyabb konstrukció, akkor azt is megmondja, hogy a megengedett határt túllépi-e a nálunk lévő csomagok súlya.
Ehhez képest a mostani procedúra lényegesen több járványügyi kockázatot rejt magában még akkor is, ha az adott reptér a legszigorúbb fertőtlenítési követelményeknek is megfelel.
Ugyanebbe az irányba mutatnak az érintésmentes ujjlenyomat leolvasók, az arcfelismerő, vagy íriszalapú azonosító programok, de a telefonjainkon, meg a mindenféle okoskütyüinken nagy előszeretettel használt hang, illetve gesztusalapú parancsoknak is lehet helye ebben a rendszerben.
Az itt felsorolt technológiák nagy részét már most tesztelik ezekre a feladatokra, ám a bevezetésük egyelőre nem ígérkezik sétagaloppnak, hiszen rögtön szembejön velünk egy igen súlyos probléma, ami az adatbiztonságot érinti. Mert jó, egy csomó digitális kütyüt betesznek a repterekre, de mi a garancia arra, hogy rafináltabb hackerek nem lesznek képesek pillanatokon belül ezeken keresztül hozzáférni a személyes adatainkhoz, vagy akár a pénzünkhöz is? Erre egyelőre még választ kell adni és remélhetőleg egyetlen cég sem fogja a megfelelő biztosítékok nélkül életbe léptetni a maga technológiáját a gyors profitszerzés érdekében.
Vissza a jövőből
Az vélhetőleg eddig is nyilvánvaló volt, hogy ezek a változások nem holnaptól lépnek életbe, így amíg a 20. századi utazási koncepciókat nem cseréljük 21. századi megközelítésre érdemes áttekinteni, hogy addig mihez kezdhetünk magunkkal. Milyen megoldásokat találtak ki a járványveszély idején is működtethető turizmusra?
Az egyik legnépszerűbb kísérlet az úgynevezett utazási buborék, vagyis angolul travel bubble. Ennek az a lényege, hogy a jó diplomáciai kapcsolatokat ápoló (ergo egymásban hellyel-közzel megbízó) szomszédos országok külön egyezményeket kötnek arról, hogy egymás állampolgárait beengedik az országukba turistáskodni. Ehhez általában az kell, hogy mindkét országban alacsony legyen a fertőzöttek száma és, hogy egyikük se álljon hétpróbás statisztikahamisító hírében. Ilyen egyezményt kötött egymással pl. Ausztrália és Új-Zéland, vagy a három baltikumi állam, Észtország, Lettország és Litvánia, de igen hasonló a mi megállapodásunk is a horvátokkal, illetve az a döntés is, miszerint mindenféle korlátozás nélkül utazhatunk Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába. Természetesen hozzá kell tenni, hogy ezek a megállapodások igen törékenyek és ha bármelyik országban újra felütné a fejét a járvány, azonnali határzár lenne rá a többiek válasza.
Nagyban hatással lehetnek a turizmus alakulására a mindenféle politikai játékok és taktikázások is. Pl. a világ legnagyobb turistaországának tartott Kína egész biztosan szabályozni fogja a polgárait abban a tekintetben, hogy ne utazzanak olyan országokba, ahol Kína ellenes hangulat uralkodott a járvány idején. Ha más szempontból nem is, ezért tuti búcsút inthet a nagyszámú kínai turistának például Ausztrália. Az meg nem is a közeli, de inkább a távoli jövő nagy kérdése, hogy az USA-ból érkezőket ki, mikor és hova fogja egyáltalán beengedni.
Mihez kezdjünk?
Amin érdemes lenne mindenféleképpen elfilózni, hogy a csúcsra pörgetett és meglehetősen környezetkárosító idegenforgalmi üzletágat nem most lenne-e a legjobb megreformálni, amikor amúgy sem tud rendesen működni.
Talán el lehetne kezdeni egy a helyi kultúrákat nagyobb tiszteletben tartó, valamivel zöldebb turizmus felé terelni az emberiséget, már csak azért is, mert a közeljövőben az egymás szájában utazó emberekkel csordultig tunkolt fapados járatok jelensége amúgy sem lesz egy túl gyakori vendég a világ egyetlen pontján sem, akkor a mesterkélt élménygyárakat talán át is lehetne kalibrálni valami természetesebb életérzést előállító, kevésbé üzemszerű képződménnyé.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Apokaliptikus a helyzet a spanyoloknál, letaglózó fotók érkeztek...
Íme a legnépszerűbb karácsonyi vásárok 2024-es dátumai...
Kvíz: melyik városban játszódnak a világhírű krimik?
Jó hírünk van azoknak, akik már nagyon vágynak a Gemencbe
Íme az 5 legrémisztőbb tó a világon
