2022. február 24-én tört ki orosz-ukrán háború: Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, amely az ország elfoglalását és a kijevi kormány megdöntését célozta.
Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert, de a harcok miatt milliók kényszerültek elhagyni az otthonukat.
UNESCO: Hatalmas károk a háború miatt
Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 2023. február 22-i közleménye szerint a háború során legalább 241 objektum károsodott teljesen vagy részlegesen. A szervezet szerint eddig nem kevesebb mint 106 vallási helyszín, 18 múzeum, 86 történelmi illetve művészeti jelentőségű épület, 19 műemlék és 12 könyvtár rongálódott meg.
A szervezet listája csak a több hiteles forrás által is alátámasztott eseteket tartalmazza, de nem említi azokat az objektumokat, amelyeken „csupán” felszíni károk keletkeztek.
Az ukrajnai kulturális minisztérium egyébként december végéig több mint 1100 esetről számolt be, a New York Times csapata pedig mintegy 339 olyan épületet, műemléket és egyéb kulturális intézményt sorolt fel, amelyek 2022 decemberéig részben vagy teljesen megsemmisültek az országban.
Az UNESCO listája szerint a kijevi, a harkivi, a donyecki illetve a luhanszki régiók emlékművei és épületei szenvedték a legnagyobb károkat.
Primacsenko -Picasso is elismerte a munkásságát
Az ukrajnai Ivankiv számára az egyik legnagyobb csapást a helyi történelmi és helytörténeti múzeum megtámadása jelentette. Az épület és az ott elhelyezett relikviák súlyosan megsérültek az orosz-ukrán háború során.
Az 1981-ben megnyílt intézmény legértékesebb tárgyainak Maria Primacsenko alkotásai számítottak.
Primacsenko egy ismert ukrán népművészeti festő volt, akinek munkásságát nem csupán az ukrán társadalom tartotta nagy becsben. A művész festményeiről a kortársai is elismerően nyilatkoztak, és a források szerint ide tartozott Pablo Picasso, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb művésze is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Meghajlok ennek a ragyogó ukránnak a művészetben alkotott csodája előtt” – mondta Picasso a festőnőről az 1937-es párizsi világkiállításon a news.artnet.com szerint.
Mint több forrás is közli, a múzeum egy 2022. február végi csata során égett le, a tűzben oda lett Primacsenko műveinek egy jelentős része.
A festmények mellett számos régészeti tárgyat, illetve többek között Hanna Veres ukrán népművész, szövőnő és lánya, Valentina textilművészeti produktumait is az épületben őrizték. Mint közölték, ezek a művek szintén megsemmisültek a tűzben.
Az egyik legrégebbi város is elpusztult
Az ukrajnai Csernyihiv már önmagában látványosság. Az északi települést a tizedik században alapították, így egyike Ukrajna legrégebbi városainak.
Miután Oroszország februárban az első települések közt szállta meg Csernyihivet, a város mintegy 70 százaléka elpusztult a Deutsche Welle szerint. A hely számos nevezetességgel büszkélkedhetett a háborúig.
Az UNESCO adatai szerint a csernyihivi régióban legalább 16 vallási, történelmi vagy oktatási szempontból jelentős helyszín károsult meg. Ide tartozik többek között a helyi Hadtörténeti Múzeum és a Szent Katalin templom.
Nem kímélték az emlékműveket sem
A Kijevtől mintegy 50 kilométerre fekvő Borsodjanka csendes helynek számított a háború kirobbanásáig. Tavasszal viszont orosz tankok zavarták mega helyiek nyugalmát. A több mint egy hónapig tartó megszállás után a város nagy része romokban hevert, a házak, játszóterek, kertek, iskolák mellett Borsodjanka emlékművei is megrongálódtak.
Borodyanka near Kyiv after Russia came and went#StopRussiapic.twitter.com/hkeruJGdWp
— SPRAVDI — Stratcom Centre (@StratcomCentre) April 2, 2022
Itt látható többek között a Tarasz Hrihorovics Sevcsenko ukrán költőnek, festőnek szentelt helyi mellszobor is.
Csodás fatemplomok omlottak össze
Az orosz bombázásosok tavaly három páratlan 19. századi fatemplomot is leromboltak.
A kék és zöld színű Szent György-templom az 1870-es évektől állt egy Zavorycs nevű faluban, a Viazivkában lévő Theotokos Születése templomot az 1860-as években építették, a Lukianivkában lévő Mennybemenetel templom pedig a 19. század második felében készült el.
Bíztak abban, hogy nem támadnak meg vallási helyszínt
A Szvjatohirszki barlangkolostor azukrán pravoszlávok egyik legjelentősebb vallási helyszíne. A rendházhoz több templom és kisebb épületek is tartoznak, a háború kirobbanásától pedig menekülteket is fogadtak az intézményben. Sokan egyébként épp amiatt kértek szállást a kolostortól, mert bíztak abban, hogy vallási helyszínt nem támadnak meg az orosz erők.
A különleges épületet viszont 2022 márciusa és júniusa között többször is érte légicsapás. Az emberáldozatok mellett a komplexumhoz tartozó több templom és a kisebb épületek is súlyosan megsérültek a támadásokban.
A rendház alapításának évéről egyébként eltérnek a források, a kolostor első írásos említése az 1620-as évekből származik.
A hely, amit valamennyi orosz cár meglátogatott
A Nagyboldogasszony-katedrális Harkiv egyik legismertebb ortodox temploma volt. A székesegyház olyan jelentősnek számított, hogy valamennyi orosz cár, köztük maga Nagy Katalin is meglátogatta.
Az épületben egy harkivi csata alatt okoztak súlyos károkat. Az objektumról, amit az évszázadok során folyamatosan bővítettek, először a 17. századból vannak feljegyzések.
A neoklasszikus építészeti stílusú katedrális egyébként már többször megsérült az évszázadok során. A székesegyházat többek között egy 18. századi harkivi tűzvész után, majd a második világháború miatti bombázások okán is fel kellett újítani, az 1970-es években pedig egy tornádó rongálta meg az épületet.
A Szovjetunió első modern felhőkarcolója is veszélyben volt
Nem a katedrális Harkiv egyetlen vesztesége. Mint a New York Times írja, az orosz támadók a város több nevezetességét is megtámadtak, köztük a központban lévő hatalmas Szabadság teret is, ahol aDerzhprom, a Szovjetunió első modern felhőkarcolója áll.
Az 1920-as évek végén átadott épület olyan jelentősnek számít, hogy az UNESCO világörökségi javaslati listáján is szerepel. Harkiv külvárosában emellett többek között megsérült egy a holokauszt áldozatainak szentelt ismert emlékmű, a helyi opera és a harkivi egyetem közgazdasági karának épülete is.
Az orosz-ukrán barátságot szimbolizálta
Az ukrán nép szabadságának ívét 1982. november 7-én avatták fel Kijevben. Az alkotás a Szovjetunió hatvanadik évfordulójáról illetve Ukrajna és Oroszország „újraegyesüléséről”emlékezett meg.
Az ív sokáig az orosz-ukrán összetartozás szimbólumának számított. A Welt szerint Kijev úgy 60 szovjet korabeli emlékmű eltávolítását kezdeményezte a háború kitörése után, a 8 méter magas szobor volt az első, amit részben lebontottak.
The People’s Friendship Arch in #Kyiv was renamed the Arch of Freedom of the Ukrainian People 🇺🇦💪🏼
The mayor of Kyiv Vitaly Klitschko reported about it.#Ukrainepic.twitter.com/wubeJDj09c
— Promote Ukraine (@PromoteUkraine) May 14, 2022
Az alkotás egy ukrán és egy orosz munkást ábrázolt egy ív alatt egészen 2022 tavaszáig, áprilisban viszont az ukránok eltávolították az emlékmű egy részét.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Minden utazót érint: kezdődik a havazás, kiadta a...
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
