Sorozatunkban megnézzük azokat az országokat, amikkel a kormány megegyezett arról, hogy kölcsönösen elfogadják a másik által kiállított védettségi igazolványokat.
A legfontosabb szabály az országba való könnyed belépéshez, hogy rendelkeznünk kell magyar védettségi igazolvánnyal, vagy bármilyen a WHO által elfogadott vakcinaigazolással. Ezen szabály alól csak a beoltott személyekkel utazó 12 évnél fiatalabb gyerekek képeznek kivételt. Lényeges még, hogy akár van igazolványunk, akár nincs, szükségünk lesz egy Ukrajnában bejegyzett cég által kiállított Covid-19 megbetegedés esetére szóló egészségügyi biztosításra.
Ha nem vagyunk beoltva, de mégis utaznunk kell, akkor egy 72 óránál nem régebbi negatív PCR teszt birtokában léphetünk be az országba, ellenkező esetben 14 nap karantén jön, ami azért annyira nem jó. Ráadásul ha oltatlanul érkezünk, emellett még le is kell töltenünk a Vdoma névre hallgató alkalmazást (ezt itt tudjuk megtenni) és vállalnunk kell, hogy a belépést követő 72 órán belül egy újabb PCR tesztet is elvégzünk, ami ha pozitív, akkor 14 nap karantén, ha pedig negatív, akkor mehetünk a dolgunkra.
Továbbá az országon belül belterekben és közterületeken is maszkot kell hordanunk, valamint létszámkorlátozások is érvényben vannak, így egyszerre csak egy adott számú ember tartózkodhat bent az üzletekben és utazhat tömegközlekedési eszközökön.
Illetve, bár ezt lehet, hogy nem kell külön kiemelni, de azért nem árt biztosra menni, szóval, ha az lenne a terved, hogy Doneckbe, vagy Luhanszkba mész, ne tedd, a környéken dúló polgárháború miatt.
Mit csináljunk Ukrajnában?
Sok mindent nagyon nem lehet most, mert gőzerővel érvényben vannak a korlátozások, ami azt jelenti, hogy a kulturális intézmények zárva vannak és az éttermek is csak elvitelre adnak ki ételt, italt, stb. Ettől persze még, ha Ukrajnában van dolgunk, nem kell feltétlenül a hotelünk négy falát mustrálnunk, nyugodtan kimozdulhatunk.
A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha Kijevbe szólított a kötelesség, ugyanis mint a legtöbb európai főváros, úgy Kijev is több évszázados történelemre tekint vissza, így pusztán egy magányos séta a belvárosában is óriási élményt nyújthat. Például ha végigmegyünk a Hrescsatikon, ami nagyjából olyasmi, mint Budapesten az Andrássy út, gazdagabbak leszünk egy jó sétával és Kijev szívébe is bele tudunk pillantani, vagy ha régi épületekre áhítozunk, ne hagyjuk ki az óvárost se. Amennyiben viszont menekülnénk az urbánus környezet elől, akkor a Holosziivszkij park a mi helyünk, ami egy óriási zöld terület Kijev délnyugati részében.
Amennyiben Nyugat-Ukrajnában járunk, mindenképpen nézzük meg az egykori Osztrák-Magyar Monarchia két volt tartományközpontját Lemberget (ma Lviv) és Csernovicot (ma Csernyivci).
A kulturális látnivalók közül kihagyhatatlan Lvivben a rokokó stílusban megépített, görögkatolikus Szent György székesegyház, csak úgy, mint a város mellett felépített skanzen, mely több ukrán terület népi életmódjának állított emléket, klasszikus fából épített szláv parasztházak és templomok között bóklászhatunk.
Csak a skanzen önmagában elvihet egy napot, ha beránt minket az életérzés. Mint úgy általában azokban a nagyvárosokban, amelyek voltak annyira szerencsétlenek, hogy megnyerjék maguknak az államszocializmust, Lvivben sem kell nagyon kimenni a külvárosi részekbe, hacsak nem vagyunk rajta a kommunista panelromantikán, viszont akad bőven annyi látnivaló belvárosban, ami ezért kárpótolhat minket.
A két város közül Csernyivci a kisebb, de a k.u.k. hangulat ott is határozottan tapintható, a városka lakói láthatóan büszkék múltjuk ezen darabjára, így nem kell csodálkozni, ha lépten-nyomon olyan üzletekbe, szuvenírshopokba botlunk, ahol a monarchiás múlthoz kapcsolódó apróságokat lehet vásárolni. Mindenképp nézzük meg a gyönyörű egyetemi campust, ami a város 19. századi dicső múltjába enged egy cseppnyi betekintést. A belvárosból itt sincs nagyon értelme kimozdulni, már ha nem akarjuk nagyon a paneldzsungelt is mindenáron felfedezni, de ez is egy olyan jó tanács, amit gyakorlatilag bármelyik szovjet blokkba került nagyváros esetében elmondhatnánk, úgyhogy inkább tekintsétek magától értendő aranyszabálynak és majd akkor szólunk, ha valahol ez véletlenül nem állna meg.
Ki a városból!
Ami érdekes az ukránoknál és erről írtunk is az ország kultúráját bemutató cikkünkben, hogy az ukránok egyik legnagyobb költője egy Tarasz Sevcsenko nevű figura volt, így, ahogyan az nálunk Petőfi Sándorral van, arrafelé minden magára valamit is adó ukrán város nevezett el közterületet Sevcsenkóról. Ráadásul ez valamiért nagyon sok esetben egy park lett és ezeket a parkokat érdemes is meglátogatni, függetlenül attól, hogy Kijevben, Csernyivciben, vagy Harkovban járunk.
Amennyiben pedig a természeti látnivalókra akarjuk szentelni az időnket, akkor megnézhetjük a Lemuria-tavat, ami az ukrán terület és az oroszok által annektált Krími-félsziget között található és egy különleges algafaj jóvoltából rózsaszínben játszik a vize.
Érdekes, emberkéz által kialakított természeti képződmény a nyugat-ukrajnai Klevan mellett található „szerelem alagútja”, ami valójában egy vasúti pályaszakasz, amit az erdő ölel körbe úgy, hogy a növényzet egyfajta boltívként hajol össze a sínek fölött. Káprázatos látvány.
Ha pedig teljesen el akarunk szakadni az emberektől, akkor túrázzunk egyet a Kárpátokban, csak ne felejtsünk el feltankolni mindenféle szükséges élelmiszerből és italból, ugyanis az aktuális vírushelyzet függvényében előfordulhat, hogy a környező kis falvakban éppen semmi nem lesz nyitva, étlen-szomjan bolyongani a vadregényes tájon meg elvileg annyira nem jó dolog, legalábbis azt olvastam valahol.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
