A műemlék 2019 januárjában került a NÖF vagyonkezelésébe. Mindeddig a kolostorrom látogathatóságán dolgoztak a szakemberek és a további munkákat megelőző előkészítési tervezés folyamata zajlott – mondta Glázer Tamás a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója.
Az 1200-as években épített bencés apátsági templom felmérési tervei elkészültek, jelenleg a helyreállítási tervek mellett a kőrestaurátori dokumentáció is készül. A szakvélemény birtokában a régi kolostorépület nagy hajójának és kápolnájának szakszerű állagmegóvása is megtörténik.
A terület kizárólag tárlatvezetéssel látogatható, mely óránként indul. A műemlék belépőjegy megváltása ellenében tekinthető meg szerdától vasárnapig.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a templomrom megőrzésében úttörő munkát végzett a Vértesszentkeresztért Alapítvány és egyik alapítója, Henye Péter festőművész, aki több mint tíz évig élt a műemlék melletti házban és az állagmegóvás mellett tárlatvezetést tartott a turistáknak.
Lazók Zoltán (Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre Egyesület) polgármester elmondta a város és a NÖF együttműködésével Oroszlány és Pusztavám felől is kitáblázták az útvonalat. A templomrom a felújítás alatt álló bányászati múzeummal és a szintén felújított majki remeteséggel bővíti Oroszlány turisztikai kínálatát.
A vértesszentkereszti apátságot bencések alapították az 1100-as évek elején a Csákok birtokán és ők tartották fenn több mint háromszáz esztendeig. A román stílusú nagytemplomot az 1200-as évek elején a bencések építették.
A templom és a mellette épült monostor az 1470-es években azonban már szinte lakhatatlanná vált. Pálosok vették át, majd a domonkosok teremtettek ott virágzó életet, végül 1543-ban ők is elmenekültek a török elől.
Az oszmán uralom alatt a hely pusztulásnak indult, majd az 1700-as években környékbeli kastélyok, templomok építéséhez vitték el köveit. Értékes faragott darabjai találhatók a környéken, például Tatán az Esterházy-kastély kertjében, de jutott belőlük Csákvárra és Pusztavámra is. Az 1960-as, 1970-es években a területet nagyrészt feltárták M. Kozák Éva vezetésével, majd a nyolcvanas években bemutathatóvá tették.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
