Az új-zélandi Maori Párt újraélesztette az ország átnevezéséről szóló vitát
Aotearoának nevezné át az országot az új-zélandi Maori Párt, így téve láthatóbbá az őslakosok nyelvét a közéletben – jelentette a helyi média hétfőn.
A nem sokkal az október 17-i parlamenti választást megelőzően bejelentett javaslat értelmében Wellingtont Te Whanganui-a-Tarának, míg Christchurchöt Otautahinak neveznék át.
“Elfogadhatatlan, hogy az ország lakosságának mindössze 3 százaléka beszéli az egyik hivatalos nyelvet” – hangsúlyozta Rawiri Waititi, a párt politikusa.
Új-Zélandon az angol és a maori is hivatalos nyelv.
Jacinda Ardern miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e az átnevezést. “Egyre gyakrabban hallom azt, hogy Új-Zéland helyett Aotearoát mondanak, és ez pozitív dolog. Az, hogy törvényileg módosítjuk-e, nem változtat a tényen, hogy Új-Zélandra egyre gyakrabban hivatkoznak Aotearoaként” – írta Ardern a New Zealand Herald című lap által idézett közleményében.
Csak kampányfogás?
Winston Peters kormányfő-helyettes ugyanakkor bírálta a javaslatot, amelytől szerinte a Maori Párt egyszerűen csak nagyobb médiafigyelmet vár, tekintet nélkül az országnak okozott károkra.
Hosszú fehér felhők földje
Az Ausztrália partjaitól 1500 kilométerrel keletre fekvő, két nagy és sok kis szigetből álló Új-Zéland első lakói a Kelet-Polinéziából mintegy ezer éve érkezett maorik voltak. Az általuk Aotearoának, “a hosszú fehér felhők földjének” nevezett szigeteket első európaiként a holland Abel Tasman kapitány pillantotta meg 1642-ben. Tasman, aki csetepatéba keveredett a maorikkal, jelképesen holland birtokba vette az általa Staten Landtnak nevezett területet. Az Új-Zéland nevet néhány évvel később, Zeeland holland tartományra utalva kezdték használni.