A korai évek
Karl Baedeker egy esseni nyomdász- és könyvkiadó családjában született 1801. november 3-án, a céget még nagyapja alapította 1784-ben. Tíz testvére közül legidősebbként már tizenhat évesen elhagyta a szülői házat, hogy Heidelbergben egyetemi tanulmányai mellett a könyves szakmát is kitanulja.
Könyvet árult, tanult és utazott, hogy máshol is tanulhasson, ekkor építette ki azt a kapcsolatrendszert, amely az irodalmi és politikai élet jelentős képviselőihez kötötte.
A könyves karrier kezdete
Miután teljesítette katonai szolgálatát, huszonhat évesen a Rajna-parti porosz tartományi székhelyen, Koblenzben nyitott üzletet, és nyomdát is alapított. Árult képeskönyveket, útleírásokat, de Goethe és Schiller könyveit is. 1832-ben megvette a Röhling kiadóvállalatot, amely négy évvel korábban Utazás a Rajnán Mainztól Kölnig címmel kiadta az első német nyelvű útikönyvet. Ez az időszak a mobilitás kora volt, mert a rohamosan fejlődő vasúti közlekedés révén – elsősorban a jómódú emberek – valóra válthatták álmaikat, felfedezhették az európai kontinenst, akár tanulni vagy üzletelni akartak, akár csak kikapcsolódni.
Egy jó ötlettől a hiánypótló kiadványig
Szembesültek azonban a szálláskeresés, a látnivalók számbavételének és elérésének gondjaival, de többek között azzal is, hogy mit vigyenek az útra.
Ragyogó felismeréssel ebben segített Karl Baedeker, aki maga is szenvedélyes utazó volt, s felfedező útjain megoldást keresett e problémákra.
1835-ben megjelentette a Rajna-útikönyv szerkesztett változatát, amely részletes információkat tartalmazott az útvonalról, a szállásokról, a megtekinteni érdemes nevezetességekről, sőt még az árakról és az elvárt borravalóról is.
A hiánypótló kiadványnak óriási sikere lett, még a Köln és Mainz közti gőzhajó-közlekedést is fellendítette.
Baedeker csak olyan helyekről írt, amelyeket valóban felkeresett, bejárta Európát, útikönyvet írt Németországról, Hollandiáról, Ausztriáról és Svájcról.
Megszületik minden útikönyvek legjobbika
Olvasói nagyra értékelték megbízhatóságát, az őszinte hangvételt, a részletes várostérképeket, az aktualitásokat és a könyvek egyszerű használatát – Baedeker célja az volt, hogy az utazónak az ő könyvén kívül semmilyen más segédeszközre ne legyen szüksége. 1846 után már csillagokkal osztályozta a látnivalókat, útikönyvei ettől kezdve jelentek meg a jellegzetes vörös kötésben, aranyozott betűkkel.
Valósággal az utazók bizalmáért
Alaposságát támasztja alá a von Vincke báró által leírt történet, amely szerint 1847-ben Baedeker a milánói dóm lépcsőfokait úgy számolta meg, hogy minden huszadik foknál egy borsószemet dobott a nadrágzsebéből a kabátzsebébe, majd lefelé tartva visszaszedte a borsószemeket. Mikor a báró rákérdezett a mozdulatra, elárulta, hogy így tudja pontosan tájékoztatni leendő olvasóit a lépcsők pontos számáról.
Megvesztegetni sem lehetett, ha álruhában utazva hiányosságot talált, könyörtelenül törölte a szálloda csillagát.
Valóban rászolgált a hírnevére, amely akkorára nőtt, hogy még Offenbach 1866-ban született Párizsi élet című operettjében is “szerepet kapott”: “Királyok és kormányok tévedhetnek, de Baedeker úr soha!” – énekelték a darabban.
A mai napig irányt mutatnak minden utazónak
Az általa létrehozott útikönyvek, a bédekkerek halálakor már tíz nyelven jelentek meg, a 19. század utolsó évtizedeiben pedig egész Európában az ő útmutatásaiból tájékozódtak az utazók. A nevet és a céget fiai vitték tovább, Koblenzből Lipcsébe, majd Freiburgba és Stuttgartba helyezve át a székhelyet, 1987 óta pedig a müncheni Karl Baedeker GmbH Ostfildern szolgálja kiadványaival a mindig pontos tájékoztatásra vágyó turistákat.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
